Összeomlás szélén az európai iskolarendszer: fejvesztve menekülnek a tehetős családok

A francia közoktatás válságát jól szemléltetik a számok. A 2024/25-ös tanévben az állami középiskolákban a tanórák közel 10 százalékát – azaz hetente majdnem fél tanítási napot – nem tudtak megtartani, aminek háromnegyede a hiányzó pedagógusok pótlásának elmaradásából adódott.

A legfrissebb, 2025-ös PISA-felmérés alapján a 15 éves francia diákok matematikai és szövegértési eredményei történelmi mélypontra zuhantak, és messze az OECD-átlag alatt maradtak. Ezzel párhuzamosan az iskolaépületek 10-20 százaléka kifejezetten leromlott állapotban van  - írta a Reuters.

A problémák hátterében részben az áll, hogy a francia nyugdíjkiadások elszívják a forrásokat az oktatási szektor elől. A 2027-es oktatási költségvetés 64 milliárd euró, amelyet a pedagógusok nyugdíjterhei további 28 százalékkal fejelnek meg. Összességében a nyugdíjkiadások az elmúlt két évtizedben minden más kiadási tételnél gyorsabb ütemben növekedtek: jövőre elérik a 436 milliárd eurót, ami a GDP 14 százalékának felel meg. Az Institut de l'Entreprise gazdaságkutató intézet elemzése szerint a nyugdíjrendszer gyakorlatilag "kannibalizálja" az oktatási költségvetést, emiatt Franciaország csak az OECD-átlag alatti illetményt tud biztosítani a pályakezdő tanároknak, ami elégedetlenséghez és sztrájkokhoz vezet.

A fokozódó nehézségek miatt a tehetősebb családok egyre nagyobb arányban választják a magániskolákat. A francia magánintézmények túlnyomó többsége úgynevezett "szerződéses" modellben működik: döntően katolikus fenntartásúak, a pedagógusok bérét az állam állja, míg a szülők által fizetett tandíj az egyéb működési költségeket fedezi. Ezek az iskolák lényegesen több helyettesítő tanárral gazdálkodhatnak, így a sztrájkok is kevésbé érintik őket. A több mint 7500 szerződéses magánintézménybe a francia diákok 17,6 százaléka, csaknem kétmillió tanuló jár.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ide menekíti gyermekeit a magyar elit: milliósak a tandíjak, mégis hatalmas a roham a helyekért

A magániskolák iránti kereslet továbbra is töretlen Magyarországon, pedig a tandíjak az idei évben is nagyot emelkedtek.

Bár a magániskolások diákokon belüli összaránya csak mérsékelten emelkedett 2011 és 2021 között, a tanulói összetétel drámaian eltolódott: a "nagyon előnyös" családi hátterű diákok aránya a szerződéses magániskolákban a 2000-ben mért 26,4 százalékról 2021-re 40,2 százalékra ugrott. A magánintézményekben tanulók több mint fele ma már kedvező vagy nagyon kedvező szociális hátterű családból érkezik, míg az állami iskolákban ez az arány egyharmad alatt marad. Louis Chauvel, a Luxemburgi Egyetem szociológusa szerint míg ötven évvel ezelőtt az ambiciózus családok az állami szektorban keresték a kitörési lehetőséget, ma már a magánintézmények jelentik a jobb választást a gyermekek érvényesülési esélyeinek maximalizálására.

Miért halogatjuk a változást? – Vegyél részt kutatásunkban!

Legyen szó munkahelyváltásról, egy drága szolgáltatás lecseréléséről, egészségügyi vizsgálatról vagy egy régóta halogatott magánéleti döntésről, sokszor tudjuk, hogy ideje lenne lépni, mégis maradunk a megszokott helyzetben. De vajon mi tart vissza minket a változtatástól, és mi adja meg végül mégis a lökést? A Portfolio Csoport anonim olvasói felmérésében ezúttal ezt vizsgáljuk. Töltsd ki a legfeljebb 5 perces kérdőívünket, és mondd el, téged mi tart vissza a változástól!

"