A választási program alapján nemcsak megtartják a jelenlegi juttatásokat, köztük a 13. és a 14. havi nyugdíjat, hanem új elemeket is bevezetnek.
A korábbinál lényegesen nagyobb figyelmet kér és remél a munkavállalók számára az új kormánytól a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Cikkünkben áttekintjük, milyen ígéretett tett korábban a Tisza Párt győzelem esetére a nyugdíjak kapcsán, illetve milyen kérdések várnak megoldásra a jövőben, melyekről még nem esett eddig szó.
Megjelent a rendelet, amely meghatározza a 2026-ban megállapítandó nyugdíjak kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat.
A nyilvános rendelet tervezete meghatározza a valorizációs szorzók 2026-os mértékét.
Egyre többen kapnak kézhez milliós nyugdíjt, míg sokan rendkívül alacsony összegből kell, hogy megéljenek.
Heti összefoglaló a Pénzcentrum legolvasottabb cikkeiből: ezek a témák mozgatták meg leginkább az olvasókat.
Az Alkotmánybíróság döntése után akár 150 ezer lengyel nyugdíjas kaphat magasabb ellátást, mivel kiderült: a korábbi szabályozás jogsértő módon csökkenthette a nyugdíjak összegét.
A magyar nyugdíjrendszer jövője egyre gyakrabban kerül napirendre, részben a demográfiai folyamatok, részben a rendszer belső feszültségei miatt.
Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy bár az országban mintegy kilencszáz nyugdíjasszervezet működik, a kabinet nem az érintettek véleményét kéri ki.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) szerint halaszthatatlan az idősek életminőségének javítása.
A nettó átlagkeresetek 9 százalékos növekedésének köszönhetően idén pontosan ilyen mértékben emelkednek az új nyugdíjak kiszámításakor alkalmazott valorizációs szorzók.
A demográfiai öregedés az európai versenyképesség egyik egyre komolyabb akadályává válik.
A korábbi hivatalos előrejelzések, amelyek a 2030-as évekig stabil rendszerrel számoltak, mára érvényüket vesztették.
A szakértő szerint a férfiak kedvezményes nyugdíja akár 450–500 milliárd forintos pluszterhet jelenthetne a nyugdíjrendszernek.
A korkedvezményes nyugdíj visszaállításának igénye újra napirendre került.
Az Európai Unióban 2024-ben a 65 év feletti nők átlagos nyugdíja 24,5 százalékkal maradt el a férfiakétól.
A felsőoktatásban eltöltött évek szolgálati időnek minősülhetnek a nyugdíj megállapításakor - nem mindegy azonban, hogyan akarjuk beszámíttatni.
A 2030-ig tartó bevándorlás várhatóan jelentősen alacsonyabb lesz a korábban előrejelzettnél.
2026-ban is változatlan feltételekkel marad elérhető a nők kedvezményes nyugdíja, a Nők40, ám sok érintett még mindig félreérti a jogosultsági szabályokat.
