Egyre részletesebben rajzolódik ki az iráni atomprogram körüli amerikai–iráni tárgyalások kudarca és az azt követő háború háttere.
Aszódi Attila elemzése azt vizsgálja, mit árulnak el az elmúlt napok eseményei az iráni állítások valóságtartalmáról, és milyen kockázatokkal járt volna a katonai beavatkozás elmaradása.
A helyzet különösen ellentmondásos annak fényében, hogy Trump tavaly nyáron még Irán nukleáris létesítményeinek megsemmisítésével dicsekedett.
Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja arról beszélt, hogy Irán az utóbbi atomtárgyalások során nyomás alá akarta helyezni az amerikai delegációt.
Lezárult Genfben az iráni atomprogramról szóló tárgyalások harmadik fordulója, amelyen az Egyesült Államok és Irán közvetlen egyeztetéseket folytatott Omán közvetítésével.
A két ország már Genfben ült tárgyalóasztalhoz, miközben az amerikai csapatok a Közel-Keleten a legnagyobb telepítésnél tartanak 2003 óta.
Irán és az Egyesült Államok csütörtökön Genfben tartja az atomprogramról szóló tárgyalások harmadik fordulóját.
A diplomáciai feszültséget tovább fokozza, hogy az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti erőket vezényelt a Közel-Keletre.
A statisztikai korrekciók elvégzése után is szignifikáns maradt a különbség a csoportok között.
"A lehető legjobb dolog lenne" egy rendszerváltás Iránban - jelentette ki Donald Trump.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető a most még kamasz lányát, Kim Dzsue-t jelölte ki hivatalos utódjának – erre utaló jeleket talált a dél-koreai hírszerzés.
A Fehér Ház szerint Donald Trump elnök továbbra is a diplomáciát részesíti előnyben az Iránnal folytatott tárgyalásokon, de más megoldási ötletei is vannak.
Amerikai és iráni tisztviselők ma Ománban találkozhatnak, a két ország közötti feszültség már a katonai összecsapás veszélyét vetíti előre
Az emberi tevékenység és a globális feszültségek miatt az emberiség veszélyesen közel került a globális katasztrófához az atomtudósok szerint.
A dél koreai elnök szerint a helyzet kezelése pragmatikus megközelítést igényel.
A moszkvai védelmi minisztérium kedden jelentette be a lépést, egyben első ízben mutatta be a hadrendbe állított fegyverrendszert.
Nyilvánosságra kerültek Vlagyimir Putyin orosz elnök és George W. Bush amerikai elnök 2001 és 2008 közötti találkozóinak dokumentumai.
Moszkva nagy valószínűséggel már Belarusz területére telepítette új fejlesztésű, nukleáris töltet hordozására is alkalmas hiperszonikus ballisztikus rakétáit.
Bár a sérült részeket korábban ideiglenesen lezárták, a végleges helyreállítás továbbra is megoldatlan.
A csernobili atomerőmű 2019-ben épült védőburkolata már nem képes ellátni alapvető biztonsági feladatát, miután egy dróntámadás jelentős károkat okozott a szerkezetben.
