A 40 és 75 év közötti magyarok harmada küzd rendszeres magánnyal, miközben rengeteg időt fordítanak mások gondozására.
Arina Szabalenka a Miami Open sajtótájékoztatóján keményen visszavágott a dubaji torna igazgatójának, aki korábban bírálta őt és Iga Swiateket a februári visszalépésük okán.
Nemcsak Magyarországon romlanak az eredmények: a szakértők szerint globális jelenség a diákok koncentrációjának csökkenése.
Bár az elmúlt években az iskolaőrség bevezetésével próbálták kezelni az intézményekben megjelenő agresszió problémáját, a konfliktusok továbbra is jelen vannak az intézményekben.
Egyes ritka neurológiai és pszichiátriai zavarok annyira furcsa tüneteket okoznak, hogy elsőre inkább filmjelenetnek tűnnek, mint a valóságnak.
A közösségi médiában azonnal elindultak a találgatások.
A 40–75 éves magyarok többsége családja gondozása miatt háttérbe szorítja saját testi-lelki egészségét.
A kiégésről sokáig úgy beszéltünk, mint a középkorú vezetők, a túlterhelt egészségügyi dolgozók vagy az évtizedek óta a pályán lévő szakemberek problémájáról.
A fogorvosi kezelések halogatása nemcsak az általános egészségi állapotunkat veszélyezteti súlyosan, hanem komoly anyagi terhet is ró ránk.
Kálloy Molnár Péter 55 éves korában, rövid lefolyású betegségben hunyt el tavaly december 1-jén.
A több mint húszezer pszichiátert tömörítő kollégium jelentése riasztó adatokat közöl.
Tömeges felmondással fenyeget 27 orvos a Nyírő OPAI-ban: ha Ézsi Robin főigazgató március 5-ig nem távozik, a szakorvosok és rezidensek együttesen hagyják ott az intézményt.
Az alvás minősége közvetlenül befolyásolja a kognitív teljesítményt és az intelligenciát.
A mobiltelefonok iskolai kitiltása csak a kezdet, a valódi probléma a digitális szocializáció mélyrétegeiben húzódik.
Az amerikaiak többsége úgy véli, hogy Donald Trump viselkedése kiszámíthatatlanabbá vált az életkorával.
Egyre erősebbek a párhuzamok a kilencvenes évek dohányipari perei és a közösségi média ellen jelenleg zajló eljárások között.
A tudomány azonban egyelőre nem igazolja az üzleti ígéreteket, miközben a jelenség az egészségügyi egyenlőtlenségek kérdését is felveti.
Sokan csak akkor jönnek rá, milyen fontos volt önértékelésük szempontjából a munkájuk, amikor már nem dolgoznak, és hirtelen "nincs rájuk szükség".
Akár a globális éves árbevétel 6 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhatnak, ha nem változtat a platform.
A járóbeteg-ellátásban olyan mértékű a szakemberhiány, hogy a hozzáférést gyakran adminisztratív akadályok nehezítik.
