Oroszország megkezdte katonai jelenlétének csökkentését Északkelet-Szíriában, miután öt helyi forrás megerősítette, hogy megindult az orosz erők kivonása.
A rakéták Phenjantól északra lévő lőtérről indultak délután 4 óra előtt, és hozzávetőlegesen 350 kilométert repültek.
A fegyverkezési program finanszírozása ugyanakkor hosszabb távon komoly kérdéseket vet fel.
A NATO délkeleti szárnyán szolgáló erők minőségi fejlesztése zajlik, az amerikai jelenlét létszáma azonban változatlan marad.
Donald Trump részleteket osztott meg egy eddig ismeretlen amerikai katonai technológiáról, amelyet egy Venezuela elleni művelet során alkalmaztak.
Az orosz fegyveres erők ezeket a módosított harcjárműveket elsősorban nagyobb szabású gépesített támadásoknál vetik be.
A lépéssel a Központi Katonai Bizottság létszáma történelmi mélypontra csökkent.
A 2026-os stratégia a korábbi éveknél erősebben helyezi a hangsúlyt az USA területének védelmére.
Ezzel szemben az amerikai alakulatok felszerelésben és kiképzésben egyaránt elmaradnak európai társaiktól ezen a speciális területen.
A nyilatkozat akkor hangzott el, amikor amerikai hadihajók tartanak a Közel-Kelet térségébe.
A légtérsértések nem számítanak újdonságnak a térségben. Tavaly szeptemberben is többször előfordult, hogy drónok engedély nélkül hatoltak be a lengyel légtérbe.
A konstrukció mérsékelheti Dánia aggodalmait a sziget esetleges annektálása miatt.
Orosz katonai források szerint Moszkva stratégiai döntést hozott Ukrajna energiaellátó infrastruktúrájának módszeres rombolásáról.
Nem ez az egyetlen intézkedés, amit Norvégia háború esetén életbe léptetne.
Négy új Gripen érkezik nyárig Magyarországra, ami nemcsak a légierőt erősíti, hanem Európa légtérvédelmi szerepünket is növeli.
Európai országok csütörtökön kisebb létszámú katonai egységeket vezényeltek Grönlandra.
Több európai ország katonákat küld a szigetre, miután Trump nyíltan beszélt Grönland erőszakos megszerzéséről.
A döntés időzítése egybeesik az Irán elleni esetleges katonai csapásmérés előkészületeivel.
Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államok tulajdonjogot akar szerezni Grönland felett, és nem elégedne meg egy szerződésen alapuló jogviszonnyal.
Mette Frederiksen figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok megtámadná Grönlandot, az a NATO és a második világháború utáni biztonsági rendszer végét jelentené.
