Az erős adat arra utal, hogy az ország idén akár túlszárnyalhatja a 2025-ben elért, rekord magas kereskedelmi többletet.
A magyar gazdaság szinte teljesen stagnált a 2022 és 2025 közötti időszakban. Az elmúlt négy évben a térség többi állama jóval jobban muzsikált.
Miközben Lengyelország 3,6%-kal nőtt és Spanyolország is erős évet zárt, Magyarország csak 0,3%-os bővüléssel kullog az EU végén.
Az Iránban zajló háború gazdasági hullámverése Európát sem kíméli, de a kontinens országai nagyon eltérő mértékben vannak kitéve a sokknak.
A 2020 előtti kedvező külső környezet és forrásbőség után ma jóval nehezebb pályán mozog a magyar gazdaság.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane szerint a közel-keleti háború elhúzódása komoly gazdasági hatással lehet az eurózónára.
Lengyelország 2025 végén is dinamikus növekedést produkált: a lengyel GDP 4 százalékkal nőtt éves alapon a negyedik negyedévben.
Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal emelkedett.
Jövőre a globális kereskedelmi feszültségek ellenére is még tovább élénkülő gazdasági növekedést valószínűsít tevékenységi térségében az EBRD.
A beruházások teljesítménye 1,3%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
Csehország és Szlovákia hasonló külső kitettség mellett is lényegesen jobban teljesített Magyarországnál.
Szingapúr diákjai messze a világ előtt járnak természettudományból, miközben Magyarország eredménye alig haladja meg az OECD-átlagot.
Az ország adósságpályája immár fenntarthatatlan, az államháztartási hiány pedig krónikussá vált, miközben az állam jelentős tartozásokat halmozott fel a hitelezőkkel szemben.
Az építőipar teljesítménye 2025 decemberében éves összevetésben 2,8 százalékkal nőtt, a piaci szereplők többsége azonban továbbra sem érzékeli a fellendülést.
A 2030-ig tartó bevándorlás várhatóan jelentősen alacsonyabb lesz a korábban előrejelzettnél.
Bár éves szinten 0,6%-kal nőtt a GDP, Románia két egymást követő negyedévben visszaesett, jelezve a gazdasági lassulást és a befektetők óvatosságát.
Az Európai Unió regionális fejlettségi térképén négy magyar régió szerepel a húsz legelmaradottabb között.
A magyar gazdaság teljesítménye és az uniós források beáramlása közötti kapcsolat jóval összetettebb annál, mint amit a közösségi médiában terjedő leegyszerűsített grafikonok sugallnak.
A háztartások eladósodottsága látványosan szétválasztja Európát - derül ki az IMF adataiból.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaság gyenge teljesítményét elsősorban külső tényezőkkel, mindenekelőtt a német gazdaság problémáival magyarázza.
