A Fitch szerint a magyar kormány 2027-re szóló költségvetési tervezete és a középtávú államháztartási hiánycélok összeegyeztethetők az euróövezeti csatlakozás feltételeivel.
A következő hat-kilenc hónapban dőlhet el, sikerül-e érdemben beindítani a magyarországi beruházásokat, és ezen keresztül növelni a GDP-t.
Október végéig benyújtja az Országgyűlésnek a kormány a 2027-es költségvetés tervezetét, amelynek legfőbb célja az államháztartási hiány radikális csökkentése.
7110 milliárd forintos hiánnyal számol az új költségvetés, miközben 500 milliárdos alapot hoztak létre a váratlan kiadásokra.
Mi a sikeres magyar vállalkozások titka? A VOSZ 116 hazai céget vizsgált meg, és bemutatta, milyen tényezőkön múlik a fejlődés és a versenyképesség.
A korábban vártnál valamivel gyorsabb gazdasági növekedést és mérsékelt inflációt vár 2027-re a Kopint-Tárki.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2026-os költségvetés módosítását, amellyel a korábbi 3,7 százalékról 7,5 százalékra emelte a hiánycélt.
Csökkent a magyar vállalkozások üzleti hangulata, miközben a beruházási kedv továbbra is mélyponton van.
Gazdasági fordulat, euróbevezetés és növekedési kilátások – beszámoló a Portfolio Budapest Economic Forum 2026 konferenciáról.
Miközben a mesterséges intelligenciába áramló beruházások segítenek életben tartani a világgazdaság növekedését, egyre komolyabb veszélyt jelent a nagy államok eladósodása.
Október második felében kezdődnek az egyeztetések a jövő évi minimálbér-emelés pontos mértékéről.
Újra az európai térképen Magyarország – beszámoló a Portfolio Back to Europe 2026 konferenciáról.
A Nemzetközi Valutaalap áprilisi 1,7 százalékos előrejelzéséhez képest 1,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozását.
Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója a bankszektort sújtó különadók mielőbbi csökkentését és kivezetését sürgette
Közép- és Kelet-Európa gazdasági modellje kifulladt, a további felzárkózáshoz már nem elég az olcsó munkaerőre és a külföldi tőkére támaszkodni.
A magyar gazdaság az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott, pusztán a munka és a tőke bevonására épülő extenzív növekedési modellje kimerült.
A rangsorban az Egyesült Államok ugyan továbbra is meghatározó szereplő, a leggyorsabban gyarapodó vagyonos réteg azonban egyre inkább az új gazdasági központokban jelenhet meg.
Magyarországon a társadalmi szolidaritás rendkívül alacsony, miközben a jövedelmi és vagyoni szakadék hatalmas.
A jelenlegi szintről negatív irányú leminősítéssel az ország már a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába kerülne.
A beruházások összességében továbbra is visszafogják a növekedést, elsősorban a vártnál gyengébb állami beruházási aktivitás miatt.
