A magyarországi védett üzemanyagár valóban az alacsonyabbak közé tartozik a régióban, de nem a legalacsonyabb.
A közel-keleti konfliktus nyomán kialakult globális héliumhiány egyre súlyosabb fennakadásokat okoz a technológiai iparágak, különösen a félvezetőgyártás ellátási láncaiban.
A magyar intézkedés valódi veszélye a hazai gazdasági és diplomáciai hatásokban rejlik.
A magyarok döntő többsége pártállástól függetlenül támogatja a napenergia terjedését és a lakossági elektrifikáció felgyorsítását.
A közel-keleti fegyveres konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása miatt tartósan magasan maradó energiaárak súlyos gazdasági válsággal fenyegetik Európát.
Az intézkedés nemcsak súlyos kártérítési pereket és uniós eljárásokat vonhat maga után, hanem a nemzetközi energiapiaci szabályozást is felboríthatja.
Az iráni vezetés közölte, hogy továbbra is engedélyezi a nem ellenséges hajók áthaladását a globális kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson.
Az elhúzódó válság magasabb inflációt és lassuló növekedést hozhat, ami nagyon fog fájni.
A döntéshozók egyelőre kivárnak, hiszen a gazdasági kilátásokat most elsősorban az határozza meg, meddig maradnak tartósan magasak az energiaárak, és mennyire húzódik el a térség válsága.
Az év eleji adatok szerint az építőipar már nem növekszik: a teljesítmény visszaesett.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) történelmi léptékű olajtartalék-felszabadítással próbálja fékezni a globális drágulást, és újabb piaci beavatkozásokat is mérlegel.
Az izraeli csapás után leállt szállítás most napi ötmillió köbméterrel indul újra, de ez még elmaradhat a korábbi szinttől.
A megugró gázárak miatt Európa a klímavédelmi célokat háttérbe szorítva ismét a jóval környezetszennyezőbb szénre támaszkodik az áramtermelésben.
Egyetlen támadás évekig tartó kiesést okozhat a globális gázpiacon, és ez csak a kezdet lehet.
A közel-keleti konfliktus kiéleződése és a Hormuzi-szoros lezárása a modern történelem legsúlyosabb energiapiaci sokkját idézte elő.
A Hormuzi-szorosban kialakult válság rámutatott az Egyesült Államokat fenyegető legnagyobb stratégiai veszélyre.
Öt nyugat-európai ország és Japán közös közleményben fejezte ki készségét a biztonságos hajózás helyreállítására a Hormuzi-szorosban.
Az energetikai infrastruktúra elleni kölcsönös csapások globális energiaválságot idéztek elő.
Irán rakétacsapást mért Katar legfontosabb cseppfolyósított földgáz-feldolgozó központjára, a Ras Laffan ipari komplexumra, súlyos károkat okozva.
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Iránt, hogy az Egyesült Államok kész megsemmisíteni a Dél-Pars földgázmezőt, ha Teherán újabb támadást indít Katar ellen.
