Itt a bejelentés a magyar euróról: kemény feltételei lesznek a közös valutának

A 2026 tavaszán megválasztott új kormány határozottan támogatja az eurózónához való csatlakozást, célja pedig a maastrichti kritériumok 2030 körüli teljesítése. A politikai és piaci környezet jelenleg kifejezetten kedvező ehhez, mivel a lakosság mintegy 80 százaléka pártolja a belépést, és a pénzpiacok is pozitívan reagáltak az új irányvonalra.

Darvas Zsolt és Gene Frieda, a Bruegel elemzői azonban friss tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy a formális megfelelés önmagában kevés. A puszta statisztikai adatok elfedhetik a költségvetés rejtett gyengeségeit, a hitelpiaci túlfűtöttséget, a bérnyomást vagy a romló versenyképességet. Ha a felkészülés felemásra sikerül, az önálló kamat- és árfolyampolitika elvesztése nem a remélt stabilitást, hanem fájdalmas gazdasági alkalmazkodást és tartós versenyképességi hátrányt hoz magával a valutaunión belül.

Bár a külső egyensúlyi mutatók jelenleg nem tesznek szükségessé hirtelen kiigazítást, a refinanszírozási, valamint a befektetői bizalmat érintő kockázatok továbbra is fennállnak. A fenntartható csatlakozás érdekében a kormánynak 2030-ra, de legkésőbb 2033-ra 1–1,5 százalékos GDP-arányos szintre kell szorítania a költségvetési hiányt

- jelentették ki a kutatásban.

Ez a lépés nemcsak az államadósság hiteles csökkentéséhez elengedhetetlen, hanem ahhoz is, hogy a belépés után maradjon elegendő fiskális mozgástér az esetleges válságok kezelésére. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az egyensúlyt nem fűnyíróelvszerű megszorításokkal, hanem a bevételek és kiadások okos átrendezésével kell elérni, emellett fokozatosan ki kell vezetni azokat a piactorzító intézkedéseket is, amelyek rontják a monetáris politika hatékonyságát.

A munkaerőpiacon is óvatosságra van szükség, ugyanis ha a bérek növekedése tartósan meghaladja a termelékenység bővülését, az a fajlagos munkaerőköltség megugrásához vezet. A kutatóintézet ezért a többéves béralkuk gyakorlata helyett azt javasolja, hogy a minimálbért és a közszféra fizetéseit évente, szigorúan az exportágazatok teljesítményéhez és a termelékenységhez igazítva vizsgálják felül.

A Bruegel szakértői az euróbevezetést fix céldátumok helyett négy, jól mérhető szakaszra bontanák.

A jelenleg is zajló első évben a kormánynak egy közös technikai útitervet kell kidolgoznia az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal, el kell fogadnia a szükséges jogállamisági és közbeszerzési reformokat, továbbá egy óvatos – 1 százalék körüli potenciális gazdasági növekedéssel számoló – középtávú költségvetési tervet kell letennie az asztalra.

A legfontosabb azonban az időzítés, a politikai szempontból kényesebb kiigazító lépéseket ugyanis már a kormányzás első tizenkét hónapjában meg kell indítani. Ha a gazdaság rendbetételét halogatják – ahogy az a 2023 utáni Lengyelországban történt –, a nehéz döntések a 2030-as választások előtti időszakra torlódnak össze, ami az egész folyamatot megakaszthatja.

A végső menetrendet a reformok végrehajtási ütemének kell diktálnia. Ha Magyarország az évtized végére készen áll az euró előszobájának számító ERM II árfolyamrendszerbe való belépésre, a közös valuta 2032-es bevezetése reális és megvalósítható cél.