A GKI szerint az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkenése húzta le az inflációt, de a szolgáltatások ára továbbra is gyorsabban emelkedik.
Februárban újabb látványos áremelkedések jelentek meg a boltokban, több alapvető élelmiszer ára is jócskán feljebb kúszott.
A közeli jövőben megtapasztalhatjuk annak következményeit is, hogy az árrésstop miatt kiskereskedelem elvesztette az eszközeit a piaci feszültségek tompítására.
2026. februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak.
Kilenc bolt alkalmazását teszteltük három nap alatt – megnéztük, hol tudunk ténylegesen spórolni, és hol marad csak kényelmi funkció a digitális jelenlét.
Az élelmiszerárak világszerte továbbra is komoly nyomást jelentenek a háztartások számára, de a kép 2026-ban még kuszább lehet.
Az 1,5%-os UHT tejek egyes akciókban már 190–200 forint körül kaphatók, a tejpiacon erős a kínálati nyomás.
A Közel-Keleten kirobbant újabb fegyveres konfliktus gyorsan túlmutathat a térség határain. Hatásai a magyar üzletekben is megjelenhetnek.
A tudatos spórolás ott kezdődik, hogy a kedvezmények mögötti gazdasági logikát is felismerjük.
Az élelmiszerárak önmagukban félrevezető képet adnak Európáról. Hogy hol drága, és hol olcsó, az önmagában még nem minden.
Ki ne örülne, ha harmadáron juthatna ugyanahhoz a minőséghez?
Miközben a vágócsirke termelői ára csökkent, a csirkemellfilé drágult, a comb és az egész csirke ára viszont mérséklődött.
A különadók, az árstop és az árrésstop jövője nemcsak az ágazat szereplőit foglalkoztatja, hanem közvetlenül hat a bolti árakra, a kínálatra és a vásárlói élményre is.
Vajon megéri még sertést tartani otthon? Hogyan lehet disznót vágni a megváltozott jogi szabályozás mellett? Úgy tűnik, egyre nehezebb helyzetben vannak az állattartók.
A januári uborkaár új csúcsra ért, a spanyol termelési gondok egész Európában felborították a piacot.
A legnagyobb termelő országokban évente átlagosan 57-tel nőtt a káros hőségnapok száma.
Az Aldi és a Lidl látogatottsága az átlagosnál dinamikusabban nő, amit a vállalatok nagyszabású boltnyitási programokkal igyekeznek kihasználni.
Miközben az infláció éves átlaga alig haladta meg a 2 százalékot, és havi szinten is csupán 0,3 százalékos volt a drágulás, több termék ára jelentősen csökkent.
A szervezet úgy látja, ez a döntés a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát jelzi.
Miközben az éves átlagos infláció 2,1, a havi pedig mindössze 0,3 százalék volt, azért bizonyos termékek ezeknél az adatoknál brutálisan nagyobb mértékben drágultak.
