A kiszámíthatatlan időjárási körülmények és a klímaváltozás miatt is érdemes figyelmet fordítanunk a lakásbiztosításunk aktualizálására.
Sokaknak csalódás lehet a vihar utáni kártérítési összeg, hiába van biztosításuk. Kiderült ugyanis, hogy sokan elbukják a tetőtérben, vagy az ingóságokban keletkezett százezres károkat, mert az idő közbeni vagyongyarapodásra a tulajdonos nem terjesztette ki a biztosítása fedezetét.
Nagyüzem van a biztosítási alkuszoknál is, megállás nélkül érdeklődnek a viharkárosultak, hogy szerződésük alapján, milyen kártérítésre számíthatnak. A CLB-nél tudakozódóknak csaknem a fele csalódottan távozik az ügyfélszolgálattól, rendre kiderül ugyanis, hogy a remélt összegnek csupán a töredékét fogja kifizetni a biztosítójuk.A tipikus károk a következők voltak az elmúlt napokban:
- A nyitott ablakon keresztül bezúdult esőben tönkrement drága laptop,
- A villámcsapás okozta áramszünet miatt leolvadt hűtő tartalma megromlott,
- Víz öntötte el a garázst,
- A jégverte kerti bútorok, vagy akár
- Az újonnan beépített tetőtérben, melléképületekben keletkezett károkat, amelyekre a biztosító esetleg be sem fogadja a kárigényt.
Azoktól az ügyfelektől biztosan nem, akik nem terjesztették ki a biztosításaik fedezetét az időközben történt fejlesztésekre, ingósági extra gyarapodásokra. Ezeken most nagyot lehet bukni, és ez igaz minden tételre, amelyek nem szerepelnek a szerződésben. A társaságok ugyanis bizonyos értékkövetést maguk is végrehajtanak, ami azt jelenti, hogy például a 20 évvel ezelőtti tévéket egy átlagos mai forgalmi értéken beárazzák a kártérítéshez, de más értékgyarapodást (mint a fent felsorolt esetek) nem kalkulálhatnak be maguktól, azokat utólag be kell vetetni a szerződésekbe, ha azt akarjuk, hogy fizessen rá a biztosító. A szerződések megújítása az esetek többségében nem eredményez jelentős díjemelést, hanem a korábbinál jóval szélesebb körű szolgáltatást. Az értékkövetésnek ilyenkor, a vihar utáni zárszámadáskor van felbecsülhetetlen fontossága és értéke.








