Mennyibe kerül az irányítószámod? - Semmi nincs ingyen...

Országon belül jelentős eltéréseket tapasztalhatunk ugyanazon ingatlantípus esetében nem csak az árak, hanem a biztosítási díjak tekintetében is. Sőt egy városon, illetve kerületen belül is mutatkozhatnak különbségek. Lássuk tehát, mire figyelnek a biztosítók!

A hazai társaságok árképzési politikája gyakorlatilag mindenben megegyezik (mivel lényegében ugyanazon statisztikákból dolgoznak). Aranyszabályként azt mindenképen érdemes szem előtt tartanunk: hullámtérben, illetve ártéren senki nem köt biztosítást, illetve, ha köt, akkor is kizárja az árvíz kockázatát. Tehát az árvíz okozta károkat nem térítik a társaságok!

Azonban nem csak az ártér jelenthet kizárást, illetve magasabb díjat. Ugyanis, településtípusonként szignifikáns eltérés mutatkozik a károk bekövetkeztében és az ingatlanok újraépítési, helyreállítási értékében is. Éppen ezért a biztosító társaságok az ügyfelek számára kedvezőbb díj kalkulálása érdekében több biztosítási eseményből összeállított modulokat készítenek. Külön csomagok vonatkoznak, a fővárosi, a nagyvárosi és az egyéb vidéki települések ingatlantulajdonosaira. A területi elhelyezkedés esetleges kockázatnövelő hatását az árképzésben a díjtételekben egyenlítik ki a biztosítók.

Pl.: Egy 50 m2-es lakás havi biztosítási díja a hozzá tartozó ingóságokkal (ékszer + háztartási ingóságok), valamint felelősség-biztosítással, a kedvezmények levonása (max. 25%) nélkül:

Vidéken: 860 Ft
Nagyvárosban: 1.080 Ft
Budapesten: 1.560 Ft

A Budapestre és vonzáskörzetére jellemző magasabb díj az itt lévő épületek országos átlaghoz képest nagyobb kivitelezési költségével függ össze (magasabb a díjtétel vetítési alapja).

Az ajánlott biztosítási összegek esetében a területi megkülönböztetés az újraépítési, illetve az újrabeszerzési költségek számításba vételével történik, vagyis azt veszik figyelembe, hogy az adott területen mekkora összegből építhető újra vagy vásárolható meg a biztosítandó ingatlannal azonos ingatlan. Az ajánlott biztosítási összegtől csak felfelé térhetünk el, tehát magasabb összegre biztosíthatjuk az ingatlanjainkat, alacsonyabbra viszont nem.

A három féle településtípuson belül vizsgálják a lakottságot, és az OTÉK szerinti területi besorolást. Ahol állandóan lakott épületről van szó és ez pl. lakott területen fekszik, ott kedvezőbb díjjal tudnak szerződni, mintha lakatlan üdülőövezetben elhelyezkedő nyaralóról lenne szó.

Az állandóan lakott épületek díjai lakóterületen belül kb. 2/3-a a lakatlan épületeknek. A nyaralókat pedig kb. kétszer annyiért tudják bevállalni a táraságok, amennyiben csak az épületet kerül biztosításra. Ingóságok esetén ezek az arányok jelentősen magasabbak.

Általánosságban elmondható, hogy az elemi károk kárveszélyessége eltörpül a más jellegű sokkal veszélyesebb kockázatok mögött pl. betöréses-lopás vagy vezetékes vízkár. Mivel a kárráfordítások mintegy felét a betörés és a vezetékes vízkár viszi el, így elsősorban ezeknek a veszélyességét méri fel a biztosít, és ennek megfelelően differenciálják a biztosítás díját.

Az ár, vagyis a díjtételek a következőképp alakulnak. Az átlagos kockázatra határozzák meg a díjtételt, és az átlagostól eltérő kockázatú területeken többéves statisztikai adatok alapján térnek el ettől, az egyes területeken figyelembe vett kárveszélyességtől és kárgyakoriságtól függően.

Tehát miután végighallgatjuk az ingatlanközvetítők ajánlásait és hosszabb-rövidebb keresgélés után megtaláljuk álmaink lakását nem árt néhány pillantást vetni a biztosítás díjaira és feltételeire sem.