Olcsó az utasbiztosítás, mégsem kell senkinek!

Eljött a nyár (most már reméljük nem csak naptár szerint), ilyenkor számtalan hazánkfia szedi a sátorfáját és utazik el külföldre, hosszabb-rövidebb időre. Ez időtájt a hazai híradásokban is egyre sűrűbben jelennek meg rémisztőbbnél rémisztőbb hírek, hogy külföldön mennyibe kerül az orvosi ellátás, hogy több millió forintért szállítják haza a beteget, stb. Ekkor bölcsen meg is szokták jegyezni, hogy "bezzeg, ha kötött volna utasbiztosítást a póruljárt utazó" akkor most a biztosító fizetne helyette. De valójában miért is nem kötik meg sokan ezt a bonyolultnak és drágának egyaránt nem nevezhető terméket (legtöbbször a biztosítás napi díja kevesebb kerül, mint a célországban egy korsó sör és probléma esetén ez is van olyan hűsítő)?

Kétségtelen, hogy a biztosítóknál nem az utasbiztosítás a legtöbb profitot hozó termék, Ebből a tényből következik az is, hogy olyan reklámmal, ami arra ösztönöz valakit, hogy biztosítsa utazását nem igazán találkozhatunk. Ennek ellenére a fent említett rémhírek már szinte minden utazni vágyó polgárhoz eljutottak. Az értékesítési csatornák vertikuma is egyre szélesebb (bankfiók, Internet, ügynök, alkusz, utazási iroda, stb.) mégsincs drasztikus emelkedés ezen a piacon.

Ami az utasbiztosítások kötésével kapcsolatos hazai szokásokat illeti, egy dolgot biztosan megállapíthatunk: minden kézenfekvő előnye ellenére a külföldre utazók nagy része még mindig biztosítás nélkül vág neki az útnak - mondta Kósa Zoltán az Allianz Hungária ügyvezető igazgatója. A piac adatai szerint ugyan minden évben folyamatosan emelkedik az utasbiztosítást kötők száma, de ezzel párhuzamosan egyre többen is utaznak külföldre, így a biztosítást kötők aránya alig változik a kiutazók számához képest.

A tapasztalatok szerint az országhatárainkat átlépőknek még mindig csak körülbelül egyharmada köt utasbiztosítást. Szolid arány ez a korábbi EU-országokhoz (EU-15) képest, ahol Angliában például 90 százalék, Németországban és Ausztriában 80, de még a déli államokban, Olasz- vagy Spanyolországban is 65 százalékos a kiutazók biztosítottsága.

Miért van ez az elmaradás nyugati barátainkhoz képest, ha egy olcsó és sok helyen megvásárolható termékkel jelentősen csökkenthetjük különböző, az utazás és pihenés alatt felmerülhető kockázatunkat?

A megoldás talán a tájékozatlanságban és a rossz "beidegződésekben" (mi bajom lehet?) kereshető. Az utazási irodák és a biztosító társaságok legtöbbször kapcsolt termékként (lakásbiztosításhoz, bankkártyához, utazás mellé adják) kínálják ezt a fajta módozatot és a bankfiókokban is utolsó helyek egyikén szerepel, az értékesítendő termékek palettáján. Tehát ebbe nem botlunk bele lépten-nyomon, mint az "akciós" betétekbe vagy az életbiztosítással házaló ügynökbe. Pedig ha akarjuk, számtalan helyen megvásárolhatjuk, igaz nem mondja senki, hogy vegyük meg.

Egy másik kérdés is felmerül a termék reklámozásával kapcsolatban: valójában, ha számtalan értékesítési csatornán keresztül hozzájuthatunk a biztosításhoz, akkor a társaságoknak egy nagyobb reklámkampányt követően valószínűleg jelentősen javulnának az eladási statisztikái. Igaz, az ebből származó bevételek nem gerjesztenének hatalmas profitot (jó, ha a reklámozás költségeit fedeznék), de egy olyan ügyfél adatbázist lehetne felépíteni, amely tagjainak később bármilyen más termék is közvetlenül kiajánlható lenne, ez pedig nem hátrány egy KGFB kampányban vagy egy új termék bevezetésekor. Ebből pedig mind az ügyfél mind pedig a biztosító profitálhat.

A termék

A biztosítók által kínált utasbiztosítási "csomagok" a segítségnyújtási szolgáltatások széles körét tartalmazzák. A termékekben általában megtalálhatók az egészségügyi segítségnyújtási és sürgősségi esetekre szóló betegségbiztosítási, a baleset-biztosítási, a poggyászbiztosítási, és az egyéb segítségnyújtási szolgáltatások, továbbá több biztosítás esetében a jogvédelemi, és néhány esetében a felelősségbiztosítási elemek is.

Mind a jogvédelmi, mind pedig a felelősségbiztosítási elem is a külföldre utazó ügyfelek igényeinek minél magas szintű kielégítését szolgálja, és különösen nagy segítséget jelent külföldön, ha az utazó nem tud a közlekedésben eligazodni, vagy nem ismeri az ország nyelvét, jogrendszerét.

Kósa Zoltán szerint, a biztosítási módozat választásánál érdemes azt is figyelembe venni, ha autóval indul útnak a család vagy a baráti társaság, akkor az autós utazás során felmerülő problémák esetén magas szintű segítséget nyújtson a termék (pl.: segítségnyújtás személygépkocsi hazajuttatásához, segítségnyújtás baleset esetén a személygépkocsiban utazók hazajuttatásához). Figyeljünk arra, hogy amennyiben extrém sportok iránti kíváncsiságunkat is ki szeretnénk elégíteni az utazás alkalmával, akkor azokra is kiterjedjen a biztosítás.

Mindebből az is következik, hogy jó döntést akkor hoz az utazó, ha a választásnál nem az ár a kiindulási szempont, hanem a célország költségszínvonala (minél drágább országba utazunk, annál nagyobb fedezetre van szükségünk), az utazás körülményei és az utazás során folyatott tevékenységek együtt. A biztosítás megkötéséhez pedig gyakran elég egy útlevél (vagy más személyi azonosságot igazoló okmány) is.

Darvas Gábor az EuroMondial Kft. ügyvezető igazgatója, a Groupama Biztosító Zrt. utasbiztosítási vezérügynökségének vezetője elmondta, hogy az utasbiztosításban is egyre inkább elterjed az online értékesítési mód. Ezáltal az ügyfelek a nap 24 órájában kényelmesen, a világ bármely pontjáról tudnak efféle biztosítást kötni. A Groupama is többféle módozatot kínál leendő ügyfeleinek, akik a megfelelő paraméterek beállítása után bankkártyával (dombornyomott) tudják a szolgáltatás ellenértékét kifizetni.

Az elérhető szolgáltatások árából általában különböző kedvezményeket is szoktak biztosítani a társaságok. Így például olcsóbban biztosíthatjuk be magunkat, ha online vásárolunk, kedvezményt kapnak a 14 év alatti gyerekek és a csoportos termékeket igénybevevők is. Általában a biztosításért fizetendő díjat, a biztosított életkora a módozat típusa mellett nagyban befolyásolja a célország is.

Karsai Márta, az OTP Garancia nemzetközi biztosítási főosztályvezetője, elmondta, hogy az utasbiztosítások által kínált szolgáltatásokat sem a 2004 májusától életbe lépő E111-es uniós nyomtatvány, sem a hazánkban 2006-tól bevezetendő egységes európai egészségkártya nem helyettesíti majd.

A fenti dokumentumok fényében sokakban felmerült a kérdés, érdemes-e a jövőben utasbiztosítást kötni, ha az EU polgáraként amúgy is bármely tagállamban megillet bennünket a sürgősségi egészségügyi ellátás? A mérlegelés során érdemes végiggondolni, megéri-e vállalnunk az ismertetett eljárást az igazolás kiváltása érdekében vagy a jóval kevesebb utánjárást és egyszerűbb ügyintézést kívánó utasbiztosítási termékek közül célszerűbb választani.

Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy amíg a sürgősségi ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások köre tagállamonként különbözhet, az utasbiztosítások adott összeghatáron belül teljes körű fedezetet nyújtanak az igénybe vett ellátásra, kezelésre, továbbá kiterjednek egyéb járulékos szolgáltatásokra. Ilyen például az asszisztencia szolgálat, vagy a megbetegedett turista gyermekének hazajuttatása, a családtagok kiutaztatása, vagy a beteg hazaszállítása.

Utasbiztosítást köthetünk egyénileg, csoportosan, vagy bizonyos esetekben a bankkártyákhoz (általában dombornyomott kártyákról van szó) is kapcsolódik "ingyenes" biztosítás (természetesen ez a fajta biztosítás kisebb fedezetet nyújt a különböző balesetekből adódó károkra). De ez már egy másik történet, amire még visszatérünk.