Hogyan fizettesd a hiteled a biztosítóval? - Lehet trükközni!

Sokan úgy vélik, hogy a gyors meggazdagodás egyik biztos eszköze ha „lehúzzák” a biztosító társaságokat. Vannak, akik piti trükkökkel próbálkoznak, de vannak „vérprofik” is, akik rögtön megtalálják a kiskapukat, bármilyen termékről legyen is szó. Egyben azonban biztosak lehetünk: a cégek minden erejüket (nyomozók, jogászok) latba vetik, hogy megnehezítsék a csalók dolgát.

 

Az „ügyeskedők” tevékenysége széles skálán mozog, a legegyszerűbb utasbiztosításoktól kezdve, a gépkocsikárokon át, a komoly szervezést igénylő vagyon- és életbiztosításokig. Ebből következően a kicsalt összeg is néhány ezer forinttól kezdődően több millió forintig terjedhet.

Kétféle csalót különböztethetünk meg: az egyiknek ténylegesen történt kára, csak megpróbál egy kicsit több pénzt „kifacsarni” a biztosítótól (ha már eddig úgy is rendesen fizette a díjat). A másik a hivatásos, aki már eleve azért köt biztosítást, vesz autót, lakást, hogy némi pénzt lásson belőle. Õk az igazán kitanult „szakemberek” akiknek a biztosítók „bibliája” az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) a kisujjukban van. Azonban mindegy, hogy milyen szintről beszélünk, ugyanis a trükkök nagyjából ugyanazok, csak a kivitelezés „minősége” más. A következőkben átnézünk, néhány biztosítási fajtához kapcsolódó „okosságot”.

 

Ezek a legegyszerűbb biztosítási termékek. Itt az általános próbálkozás az, hogy mikor ellopják valakinek a csomagját, akkor megpróbálja benne szereplő dolgok értékét feltornászni. Ilyenkor szokott az előfordulni, hogy minden bőrönd a legmárkásabb termékké válik, ami természetesen tele volt értékes ruhákkal, napszemüveggel, digitális kamerával és egyéb technikai „kütyükkel”. Ez a „projekt” azon szokott megbukni, hogy általában az utazók az apróbb tárgyaikat a kézi poggyászukban tartják, nem pedig a bőröndben, tehát már eleve gyanús az ilyen bejelentés. Lényeges elem, ami az összes biztosítási káreseménynél igaz, hogy a kárbejelentő lapot mindig helyesen töltsük ki (gyakorlatilag ekkor dől el, hogy látunk-e pénzt a „buliból” vagy sem).

 

A gépkocsi biztosítások után térjünk át egy szintén egyre népszerűbb területre. Ez pedig nem más mint az egészség- és balesetbiztosítások egy speciális fajtája, az úgynevezett bankbiztosítás. Ennek a konstrukciónak az a lényege, hogy a bank biztosítást köt az ügyfélre azért, hogyha az nem tudna fizetni (törleszteni a hitelét) akkor a biztosító megteszi azt helyette. Ennek a biztosításnak a legnépszerűbb eleme a keresőképtelenségi szolgáltatás. Ez abból áll, hogyha az ügyfél egy előre meghatározott időtartamnál tovább van táppénzen, akkor a biztosító kifizeti helyette az esedékes törlesztőrészletet. Ezért az gyakran előfordul, hogy a biztosított megkapja a hitelt, azonnal leszázalékoltatja magát, ezáltal mentesül a fizetési kötelezettség alól. Természetesen ehhez az ügyfélnek valódi betegséget is kell produkálnia (ezek általában már a biztosítás megkötése előtt fennállnak), és az sem árt ha van néhány orvos „jó barát” a családban. A biztosítók, gyakran vizsgálják az előzménybetegségeket és megpróbálják (igen nagy sikerrel) kiszűrni az efajta csalókat. Van azonban egy módszer, amellyel szemben szinte tehetetlenek a biztosítók. Ezek, pedig a rendszeresen hosszú táppénzen lévő ügyfelek. Ugyanis sokan pontosan tudják, hogy a megyei tisztifőorvos csak a 180 napnál hosszabb ideje táppénzen lévőket ellenőrzi. A háziorvossal kiíratják magukat 180-nál kevesebb napra, így a biztosító fizeti ki helyettük a néhány havi törlesztőrészletet. Ha ezt elég gyakran eljátsszák az ügyfelek, akkor elég komoly pénzeket spórolnak (a biztosítók pedig elég sokat veszítenek).