Kész, vége: változik a törvény, bevezetik a közúti gyilkosság fogalmát - ilyen esetekre vonatkozik

Az ügy előzménye, hogy egy ismert francia, egyébként kokainfüggő humorista balesetet okozott, amiben egy édesapa és hatéves fia, valamint egy várandós nő sérült meg. A nőnél császármetszést kellett végrehajtani, a magzat azonban nem élte túl a szerencsétlenséget. Ennek az ügynek a hatására jelentette be minap Élisabeth Borne francia miniszterelnök, hogy a korábban gondatlanságból elkövetett emberölés helyett közúti gyilkosság lesz a megnevezése a francia büntető törvénykönyvben az ilyen cselekménynek. Előbbi büntetési tétele egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, mellette több tízezer eurós bírsággal – mondta el Borbély Zoltán közlekedési jogász az Infostartnak, megjegyezve: bizonyos esetekben tíz év a maximum, és magasabb is a pénzbüntetés is.

A szakember jelezte: Magyarországon 1998 után került be a Btk.-ba a bódult állapotban elkövetett járművezetés és az ezzel kapcsolatos esetleges sérülés vagy halál okozásának fogalma. Itthon az ittas járművezetéshez egyébként már elegendő a 0,25 milligramm/liter légalkoholszint, illetve a 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentráció fölötti alkoholmennyiség. A bódult állapotban elkövetett járművezetés bizonyos tekintetben a szándékos cselekmények sorsát osztja, hiszen az önhibából eredő ittasságot/bódultságot nem lehet gondatlanul elkövetni, ami már nem vétségnek, hanem bűntettnek minősül. Vagyis, ha valaki halált okozó ittas (vagy bódult) járművezetés bűntettét valósítja meg, az szándékos bűncselekménynek minősül, és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Németországban nemrégiben született bírósági ítélet egy emberölési ügyben, ahol egy gyorsulási verseny során 170 km/órával rohantak bele egy nyugdíjas által vezetett terepjáróba, az idős sofőrnek esélye sem volt a túlélésre. Az ügyben a német büntetőbíróság végül életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki, szándékos emberölésnek minősítve az esetet. Borbély Zoltán megjegyezte, a német jogban az illegális gyorsulás önmagában is bűncselekmény. Azzal kapcsolatban, hogy idehaza milyen változtatások kerülhetnek napirendre, a közlekedési szakjogász azt mondta, egyedül azt tudja elképzelni, hogy az extrém sebességtúllépés valamilyen veszélyetetés tényállását fogja majd megvalósítani, ami pillanatnyilag még nem így van.

Magyarországon mondjuk a 170 km/órás haladás nem jelent veszélyeztetést, legfeljebb a köznapi értelemben, és csak akkor valósul meg a közúti veszélyeztetés, ha a veszélyre a szándékosság is kiterjed. Vagyis, ha valaki szándékosan akar valakit veszélyeztetni, ebben az esetben beszélünk halált okozó közúti veszélyeztetésről, ami öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – magyarázta. Hozzátette: Major Róbert rendőr ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője régóta arra hívja fel a figyelmet, hogy az extrém – három-négyszeres – vagy adott esetben a 150 km/óra fölötti sebességtúllépés a városban önmagában távoli veszélyt hoz létre, még ha a konkrét veszélyre a szándék nem is irányul. Ettől függetlenül Borbély Zoltán szerint a magyar Btk. kellően szigorú.