Milliárdos biznisz a határ mellett: a korlátozások ezt a piacot is durván átírták

A koronavírus kirobbanása alapjaiban változtatta meg a vásárlási szokásokat. Ezt alátámasztja a PwC könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó vállalat globális felmérése is. A cég 2019 augusztusa és szeptembere között 27 ország vagy terület, valamint 74 város 19 098 fogyasztójának részvételével végzett kutatást, majd a COVID-19 kirobbanása után, 2020 áprilisa és májusa között 9 ország vagy terület, valamint 35 város 4 ezer válaszadójával ismételte meg a felmérést.

A válaszokból látható, hogy annak ellenére, hogy a legtöbben a bolti vásárlást választották, a fogyasztók több mint harmada (35%-a) online vásárolt élelmiszert, és ezeknek a vásárlóknak a 86%-a azt mondta, a korlátozó rendelkezések megszűnése után is megtartja ezt a szokását.

A nem élelmiszertermékek esetében a világjárvány előtt még az offline vásárlás volt meghatározó. Akkor a fogyasztók 47%-a nyilatkozott úgy, hogy napi vagy heti rendszerességgel vásárol hagyományos üzletekben, és az esetek 30%-ában mobiltelefonról, 28%-ában számítógépről és 15%-ában intelligens személyi asszisztens segítségével intézi vásárlásait. Azóta a nem élelmiszertermékek terén lényegesen megnövekedett az online vásárlás aránya (mobiltelefonról 45%, számítógépről 41%, tabletről 33%), ez a trend Kínában és a Közel-Keleten kifejezetten erőteljes, ahol a válaszadók 60%-a illetve 58%-a nyilatkozott úgy, hogy gyakrabban vásárol mobiltelefonról. Az is kiderült, hogy a világjárvány kirobbanása után az emberek többsége a korábbi kiadásaik töredék részét fordították nem élelmiszeripari termékekre.

Míg a járvány előtt a külföldi utazás a mindennapok része volt, addig a kormányzati intézkedések bevezetése után ez is megváltozott, vagyis a bevásárlóturizmus is visszaesett. Ezt igazolják a KSH adatai. Ha megnézzük a tavalyi év első negyedévét, azt látjuk, hogy a külföldi látogatók 12 millió alkalommal, az előző év azonos időszakához képest 12%-kal többször utaztak Magyarországra.

A külföldiek 8,8 millió egynapos utazást tettek, amelynek túlnyomó többsége magánjellegű, kis hányada üzleti út. A KSH azt is megjegyzi, az egynapos utasok célja nagyrészt vásárlás volt. Egynapos útra a legnagyobb arányban Romániából, Szlovákiából, Ausztriából érkeztek, közülük a Szlovákiából érkezők száma 11, a másik két országból érkezőké egyaránt 23%-kal növekedett. Idén aztán a COVID-19 mindent felülírt.

A KSH kitér arra is, hogy az egynapos utak motivációját tekintve is történt változás, jelentősen csökkent azok száma idén, akik kifejezetten vásárlás miatt lépték át a magyar határt.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak azt mondta, az idei év első három hónapjában gyakorlatilag nem volt számottevő a bevásárlóturizmus, az lesz az érdekes, hogyan alakul ez az év többi részében.

- jegyezte meg a szakember, hozzátéve, a határ menti üzletek, ahol esetleg jelentős a külföldi vásárlók aránya, jelentősen megérezhették a határzár hatását. Ahogy kevesebb külföldi vásárló érkezett az országba, úgy kevesebb magyar is indult idén a környező országokba vásárolni. 2019 első negyedévében a magyarok utazásainak 66%-a volt egynapos út, ennek 75%-a magánjellegű, 25%-a üzleti út volt.

Az is kiderül a KSH adataiból, hogy az egynapos utak nagyjából 7 százalékának volt célja a vásárlás. 2020 első három hónapjában az egynapos utazások száma 21 százalékkal csökkent.

- mondta a szakember.

Megsínylik a határ menti magyar boltosok a járványt

Két évvel ezelőtt a G7 írt arról, hogy Tompán, a határ közelében két diszkontüzlet, a Határ Diszkont Kft. és a Tompaker Kft. hatalmas forgalmat bonyolít le, árbevételük a környéken, a magyar oldalon működő üzletek többszöröse.

A Határ Diszkont Kft. éves beszámolóiból kiderül, 2017-ben 7,1, 2018-ban 7,5, 2019-ben pedig 7,6 milliárd forintos bevételt könyveltek el. Ugyanakkor a 2019-es éves beszámoló kiegészítő mellékletében megjegyezték, a 2020. márciusi határzár következtében a külföldi vevőket, valamint azokat a magyar vásárlókat, akik aztán a náluk beszerezett árut a szabadkai piacon adják tovább, "elvesztették".

 - írták. Az árak ugyanis - az áruház saját bevallása szerint is - alacsonyak, több lap is beszámolt már arról, hogy a határ menti üzletekből származó árukkal tele van a szabadkai piac.

Próbáltuk elérni a céget, hogy megkérdezzük, mennyivel csökkent a forgalom idén márciusban, áprilisban és májusban a tavalyi év azonos időszakához képest, és mit tapasztaltak a határnyitás után, azonban megkeresésünkre nem reagáltak.

A határhoz közeli másik, jelentős forgalmat lebonyolító áruház, a Tompaker Kft. idei beszámolója szerint tavaly 7,1 milliárdos árbevételre tett szert. A 2019. évi beszámoló kiegészítő mellékletében ez a cég is kiemeli, hogy a vállalat 2020-as bevételét a COVID-19 vírus jelentősen befolyásolta,

- írták. Próbáltuk megkeresni a Tompaker Kft.-t is, hogy megkérdezzük, a járványhelyzet hogyan befolyásolja az éves üzleti tervet, a határnyitás után normalizálódott-e a forgalom és mi a helyzet most, hogy Szerbia sárga jelzéssel besorolt ország, azonban ők sem válaszoltak.

A hatályos kormányrendelet értelmében ugyanis, amennyiben sárga (vagy piros) jelzéssel besorolt ország területéről lép be magyar állampolgár az országba, akkor a határon egészségügyi vizsgálatnak vetik alá, és akár beigazolódik a fertőzés, akár nem, 14 napos kijelölt karanténba vagy hatósági házi karanténba kell vonulnia. Ha valaki az országba visszatérve mentesülni szeretne a hatósági házi karantén alól, akkor azt negatív PCR-teszt esetén teheti meg, amelyet a saját költségén kell elvégeztetnie.

A sárga jelzésű országokból érkező, nem magyar állampolgároknak viszont akkor is 14 napos hatósági karanténba kell vonulniuk, ha a határon elvégzett vizsgálat során nem merül fel a fertőzés gyanúja. Ha felmerül, nem léphetnek be Magyarország területére.

Jól járnak ugyanis a magyar szabályok értelmében azok a Magyarországon vásárló külföldiek, akik 175 eurónál többet költenek, visszaigényelhetik az ÁFÁ-t. A vásárláskor a termék értékesítője, vagyis a kereskedő a külföldi vevő kérésére adó-visszaigénylő lapot állít ki, ebből két példányt a külföldi vevő kapja meg, a harmadik példány az értékesítőnél marad. A Tompaker Kft. honlapján ki is emeli, hogy ügyintézőik minden, az ÁFA visszaigényléshez szükséges okmányt kitöltenek, és a Határ Diszkont Kft. honlapján is felhívják a figyelmet, a kollégák szerb és magyar nyelven is a vásárlók rendelkezésére állnak, legyen szó vásárlásról, vagy ÁFA visszaigénylésről.