2019. november 14. csütörtök Aliz

Ezek a cuccok a magyar hamisítók kedvencei: te is beleszaladhatsz a bóvliba


A hazai lakosságnak csak valamivel több mint fele (56%-a) tartja bűncselekménynek a hamisítványok értékesítését, ami markáns visszaesést jelent a tavalyi eredményekhez képest. A legnépszerűbb árucsoportot továbbra is a ruházati cikkek jelentik a hamis termékek vásárlása során, ugyanakkor az alacsonyabb ár már egyre kevésbé jelent motiváló tényezőt, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából.

A válaszadók 12 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket, ami a korábbi évek trendjei alapján rekordalacsonynak számít, továbbá a megkérdezettek több mint négyötöde (81%) egyáltalán nem is vásárolna hamis terméket, ami mindössze két százalékkal alacsonyabb a tavalyi eredményekhez képest.

A hamis ruházati termékeken kívül - ahol továbbra is az eredetinél alacsonyabb ár a leginkább meghatározó tényező - 2019-ben a hamis termékek választásának fő indoka azok kifogástalannak vélt minősége volt.

Az elmúlt tíz évben a hamis termékek megvásárlásának elsődleges motivációját az alacsony ár jelentette és idén is megerősítést nyert, hogy az életkor és a háztartás jövedelmének nagysága statisztikailag szignifikáns összefüggést mutat a hamisított termékek vásárlásával

- mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

A kutatás eredményei szerint a fiatal középkorúak (31-45 évesek), illetve bevételeik alapján az alacsony jövedelműek (első és második jövedelmi ötödbe tartozók) vásároltak a legnagyobb arányban hamis terméket az elmúlt időszakban.

Az idei felmérésben az internetezők kevesebb mint egyötöde (17-18%-a) állította azt, hogy nézett vagy hallgatott nem jogtiszta filmet vagy zenét. Az illegális letöltést választók több mint fele (56%) azzal indokolta a letöltést, hogy nem akar fizetni ingyen is beszerezhető tartalmakért, ami 5 százalékpontos emelkedést jelent tavaly óta. Továbbá ezen válaszadók 70 százaléka egyáltalán nem lenne hajlandó azért fizetni, hogy legális forrásból férhessen hozzá online tartalmakhoz.

Az összes terméktípust figyelembe véve, továbbra is a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek elutasítottsága a legerősebb a lakosság körében (92%), ugyanakkor ez enyhe visszaesést jelent a 2012 óta mindig 94-95 százalék közötti értékhez képest. A HENT és a Tárki legfrissebb közös kutatása szerint a ruházati cikkek elutasítottsága a lakosság körében a 2018-as adatokhoz viszonyítva 4 százalékponttal 71 százalékra emelkedett. Az illatszerek és kozmetikumok elutasítottsága terén nem történt változás (82%) tavaly óta. Továbbá a megkérdezettek közel egyötöde (19%) vásárolna, illetve fogadna el illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat, ami összhangban van az elmúlt öt évben mért 15-20 százalékos aránnyal.

Nem bánjuk, ha hamis

A HENT és Tárki közös kutatása azt mutatja, hogy a lakosság kevésbé ítéli meg olyan szigorúan a hamis termékek árusítását, mint 2018-ban: idén csak 56 százalék, tavaly pedig még 63 százalékuk tartotta bűncselekménynek a hamisítványok értékesítését, emellett valamivel több mint egyharmaduk (35%) a fogyasztót is felelősségre vonná (ez 6 százalékpontos emelkedés tavaly óta). A válaszadók 59 százaléka a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, 66 százalékuk pedig fontosnak tartaná a mostaninál gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzést: ez 6, illetve 5 százalékpontos csökkenést jelent a tavalyihoz képest.

A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban 2018-hoz képest 6 százalékponttal csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya (45%), akik szerint a hamisítás valóban veszélyes, ugyanakkor 9 százalékponttal megugrott azoknak a száma (30%), akik úgy gondolják, hogy a jelenség valójában nem jelent igazi veszélyt. A veszélyekkel tisztában lévők csökkenő aránya valószínűleg összhangban van azzal a jelenséggel is, hogy a tavaly mért 56 százalék után idén már rekordalacsony, mindössze 47 százalék gondolja úgy, hogy a hamisítás következményeként munkahelyek szűnnek meg, továbbá 26 százalékról 32 százalékra nőtt a kérdés megválaszolása kapcsán a bizonytalanok aránya.

Az ismerethiányt az is alátámasztja, hogy idén csak a megkérdezettek 61százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a hamisítás miatt komoly bevételektől esik el a költségvetés, míg tavaly ez az arány 68 százalék volt, de a korábbi években akár 70 százalék feletti értéket is elért.

Aggodalomra adhat okot, hogy idén csökkent azon válaszadók aránya, akik tisztában vannak a hamisítás által okozott társadalmi és gazdasági károk következményeivel

- mondta el Németh Mónika. A HENT titkára szerint ez a tendencia azért is jelent problémát, mert a korábbi nemzetközi kutatások becslései szerint hazánkban, az uniós átlagot meghaladóan, évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 2 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 40 436 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17%), de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen 40 505 forintos törlesztőt (THM 8,97%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni az Erste, az MKB, valamint a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS