Ítéletet mondtak a magyar nyugdíjasok: forrong a hangulat a robotkasszák körül, mi az igazság?

Továbbra is óriási port kavar Magyarországon az önkiszolgáló bolti kasszák ügye. Ahogy az már korábban a Pénzcentrum szavazásából is kiderült, az olvasók rém megosztottak a kasszák ügyében. Legalább ugyanannyian szeretik, mint amennyien gyűlölik ezeket a szerkezeteteket. Legutóbbi cikkünk kapcsán rengeteg komment érkezett hozzánk, ami tovább erősítette a felek markáns szembenállását.

Akik szeretik, azok általában a gyorsabb boltolást, az egyszerűbb fizetést, a rövidebb várakozást, vagy éppen azt emelik ki, hogy nem kell “frusztrált, bunkó pénztárosokkal kommunikálniuk”. Akik viszont ellenzik, azok azt mondják, hogy ezeket a boltok erőltetik a vásárlókra, elveszik az emberek munkáját, még személytelenebbé teszik a vásárlást és amúgyis ezek is lassúak, mert a használatuk macerás, főleg sok termékkel. 

Akárhogy is, a téma egyik legérintettebb korcsoportja kétségkívül a nyugdíjas korosztály, ők azok, akiknek a legnagyobb nehézséget okozhatja a boltok most már sok éve tartó újítási programja. Emlékezetes, hogy tavaly ősszel budapesti nyugdíjasok valósággal kifakadtak a Lidl-re, ami teszt jelleggel, egy kisebb üzletébe sokkal nagyobb volumenben kezdte az önkiszolgáló kasszák felé terelni a vásárlókat a hagyományos kasszák kárára.

A nyugdíjasok oldaláról gyakran elhangzó érv, hogy ők általánosan is lassabban sajátítják el új masinák használatát. Illetve például a szemük romlása révén nem is biztos, hogy könnyen használják, pontosan látják azt, amit látniuk kellene. És akkor a bankkártyás fizetésről még nem is beszéltünk, ami bizony egyáltalán nem opció mindenki számára. Felvértezve a kutatásunkból és a boltokkal készített interjúk során befolyt adatokkal, megkerestük a Nyugdíjas Parlamentet, nekik mi a véleményük az önkiszolgáló kasszák terjedéséről. 

Idős magyarok vs. robotkasszák

Az egyre terjedő önkiszolgáló kasszák működését a fiatal nyugdíjasok viszonylag hamar megtanulják, de az idősebbeknek esetenként gondot jelenthet. Például egy féle árucikkből több darab vásárlása, az "erőltetett" törzsvásárlói kártya használata, ár-sapkás termékek mennyiségi korlátja és a többi

- fogalmazott a Pénzcentrum megkeresésére Karácsony Mihály az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, aki elmondta azt is, többeknél gondot jelent, ha több terméket szeretne vásárolni, de csak a fizetéskor derül ki, hogy nincs annyi fizetési kerete. Lehet-e a készpénzt kártyával kiegészíteni vagy fordítva? Ha ez nem egyből egy pénztárosnál történik, akkor jócskán lassulhat a vásárlás.  

Karácsony Mihály emellett kiemelte, környezetünkben a nyugdíjasok ragaszkodnának az önkiszolgáló pénztár mellett a személyes pénztár szolgáltatóhoz is. Lapunknak egyébként a boltok kivétel nélkül azt jelezték, hogy ahol működik is önkiszolgáló kassza, ott a személyes kasszások is megtalálhatók. A Nyugdíjas Parlament elnök szerint probléma az is, hogy az idősek sokszor bizonytalanok, nem tudják például, a papírzacskó ingyenes-e, a nylon zacskó viszont fizetendő?

Ezzel együtt az elnök megemlítette, legutóbb a Fővárosi Idősügyi Tanács ülésén (márc.30) a téma megtárgyalásra került és a Főpolgármester-helyettes ígéretet tett arra, hogy levélben megkeresik kiskereskedők csoportját és kérik az idősbarát szolgáltatást. Ami gyakorlatilag az önkiszolgáló kassza melletti hagyományos, indokolatlan várakozástól, megalázástól mentes egyidejű kassza alkalmazását jelentené.

A nyugdíjas parlament elnöke lapunknak beszélt arról is, az idősebbeket sokszor méltatlan helyzetbe sodorják a bolti fizetések bonyodalmait. Bántó, sürgető beszólásokra lehet itt gondolna, amik mély nyomokat hagynak az idősekben - vélekedett. Mindezt ráadásul olyan időszakban, amikora az élelmiszerek ára sokak számára elképzelhetetlen méretekben emelkedett. Ezzel kapcsolatban a Nyugdíjas Parlament javaslat:

Ne lehessen addig tovább bővíteni a "robotkasszák" számát amíg ez a vágtató infláció tart. (Esetleg a meglévők robotkasszák mellett a jelenleg nem működő személyes részvétellel működő kasszákat ismét kinyitni.)

Idősek és a bankkártyahasználat

A téma kapcsán Karácsony Mihály kitért az egyik fő problémára, nevezetesen arra, miért idegenkedik az idősek jelentős része a bankkártyák használatától. Lentebb ezeket a gondolatokat közüljük:

• Még emlékeznek arra, hogy a kezdeti bevezetéskor a munkahelyek úgy agitáltak a bankkártyára való önkéntes áttérésre, hogy "ingyenes lesz a bankkártya használata, mert a felmerülő esetleges költségeket a szolgáltató pénzintézet is és a kifizető munkahely azzal már megspórolja a költségeket, hogy nem kell a pénzt nyomtatni, szállítani, őrizni és kezelő személyzetet alkalmazni. Ma már ezt a szolgáltatók nem emlegetik.
• Időközben a díjtalan kp felvétel megszűnt, egyre drágábbá vált. A havi 2x és a limitált összeg nem komfortos számukra. Folyamatosan azt hallják, hogy a pénzintézetek rendre emelik a banki költségeket. 
  Félnek az ATM-től, mert több esetben a településen nincs is, illetve félnek a működés bizonytalanságától, esetenként a PIN kódot is elfelejtik.
• Rossz hatással volt rájuk a pénzintézetek esetében csőd híre. (pl. Sperbank 2022. febr. - 15 ezer nyugdíjas vezette ott a számláját.)
• A kártyára való havi nyugdíj utalás felhasználása bizonytalanságot jelent számukra, mert nem ritka esetben a boltok, üzletek, szolgáltatók csak készpénz fogadnak el. (több kisebb termék vásárlásakor, "kocsmában", a kis településeken vagy kiírják előre, vagy nem, a szomszédtól vásárolt tojás, zöldség gyümölcs vagy a templomba szedett "adomány", vagy az unokának "oda csúsztatott ajándék" esetén csak a készpénz számít.

Ezek tehát összességében mind-mind olyan tényezők lehetnek, amik ha egyesével nem is, de együtt bizonyosan nem segítik előre az egyre inkább terjedőben lévő, csak kártyás fizetési lehetőséget biztosító kasszák terjedését.