Kenyér, hús, sajt, sör, tea: sehol máshol nincs akkora drágulás az EU-ban, mint Magyarországon

Nem sokat segít a magyar inflációs adatokon, hogy az Eurostat némileg más metodikával ad hírt az adott havi, illetve éves áremelkedés mértékéről. Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, az EU statisztikai hivatala szerint Magyarországon azt átlagos áremelkedés mértéke már augusztusban is 18,6 százalékos volt, ami pontosan 3 százalékponttal magasabb annál, mint amit a KSH keretrendszere számolt.

Az a 18,6 százalékos infláció egyébként a negyedik legmagasabbnak számított az EU-ban, sorrendben Észtország, Lettország és Litvánia mögött. Van azonban egy termékcsoport, amiben EU-s, de gyakorlatilag még európai viszonylatban sem nagyon talál legyőzőre a magyar gigadrágulás. Ez pedig nem más, mint az élelmiszerek kategóriája, ami talán a legfájóbb az egész lakosságra nézve.

Egekben az élelmiszer ára Magyarországon

Ha csak az élelmiszerek árdrágulását vesszük figyelemben, akkor a magyar áremelkedés nem talál legyőzőre. Az egész Európai Unióban ugyanis a hazai drágulás mértéke a legnagyobb. Az Eurostat számításai szerint egészen pontosan

34 százalékkal nőttek átlagosan az élelmiszerárak 2021 és 2022 augusztusa között.

Az adattal rendelkező európai országok (33 ilyen van) közül egyébként csak Törökországban magasabb az élelmiszerárak átlagos drágulása, igaz, itt sokkal, összesen 89 százalékkal a vizsgált időszakban. Ha maradunk az EU-nál, akkor a litván élelmiszerek átlagosan 30,1, a lett élelmiszerárak pedig 26,3 százalékkal nőttek egy év alatt.

Ahogy a statisztikán látszik, a kiugró magyarországi drágulás majdnem két és felszerese (2,3) az EU-s átlagnak. Érdekesség, hogy a Pénzcentrumon éppen augusztus végén írtuk meg, hogy az Agrárminisztérium lapunknak küldött válaszában kiemelte,

a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar több mint húszmillió ember ellátására képes. Az alapvető élelmiszerek többségéből hazánk önellátó.

Tehát élelmiszer van, az még „a mostani rendkívüli körülmények között is biztosított”, igen ám, de a kérdés az, milyen áron? Az Eurostat adatai szerint brutálisan drágán. És hogy ezt hol látni a leginkább? Például a kenyér árán.

Akkorát drágult a kenyér, hogy annak nincs párja

Ha mélyebben az EU-s számok mögé nézünk, láthatjuk, hogy a kirívó hazai élelmiszerár-drágulásnak nagyon komoly okai vannak. Az egyik ilyen például a kenyér árának drágulása. Magyarországon ugyanis az Eurostat adatai szerint

a kenyér 65,5 százalékkal drágult 2021 és 2022 augusztusa között.

Ez gyakorlatilag a kétszerese annak a drágulásnak, amit a másik legnagyobb dráguló Litvánia mondhat magának a maga 33,3 százalékos drágulásával. De az is beszédes, hogy míg az EU-s átlagdrágulás a kenyér terén 18 százalékos volt, a mién már inkább a 70 százalék felé közelít. De nézzük más élelmiszereket is:

• a rizs Magyarországon augusztusban 36,9 százalékkal drágult tavaly augusztushoz képest, ez az EU-ban a második legrosszabb adat;
• a húsok átlagosan 27,6 százalékkal drágultak Magyarországon, ez az egész EU-t nézve a legrosszabb adat (mindez ráadásul úgy, hogy több alapvető hústermék hatósági áras hazánkban;
• a sajtok és a túró átlagosan 60,7 százalékkal lettek drágábbak Magyarországon a vizsgált időszakban, ez szintén a legmagasabb drágulás az egész EU-t nézve;
• a tojás átlagosan 42 százalékkal drágult hazánkban, ez az EU-ban a második legmagasabb drágulás;
• a pizzák átlagosan 34,4 százalékkal drágultak Magyarországon, ez szintén az EU legrosszabb adata;
• a halak és tengeri herkentyűk átlagosan 26,6 százalékkal kerülnek többe hazánkban a vizsgált időszakban, ez az 2. legnagyobb ütemű drágulásának számít;
• a liszt és más cereáliák ára átlagosan 23 százalékos Magyarországon, ami legnagyobb részt vélhetően a lisztre kivetett árstop miatt ilyen alacsony, ezzel itt az EU-átlagnál alacsonyabb a drágulásunk;
• a borok átlagosan 14 százalékkal drágultak, ez az EU 3. legrosszabb adata;
• a rövid italok és likőrök hasonló mértékben, szintén 14,4 százalékkal lettek drágábbak, ez az EU legrosszabb adata;
• a sörök átlagosan 17,7 százalékkal kerültek többe idén augusztusban Magyarországon, mint tavaly augusztusban, ez az EU legrosszabb adata;
• a tea Magyarországon 24,1 százalékkal lett drágább a vizsgált időszakban, míg a kávé átlagosan 34,3 százalékkal, előbbi az EU legrosszabb adata, utóbbi az 5. legmagasabb drágulásnak számít az unióban.

Látva ezt a mértékű drágulást, beigazolódik az, amit már számtalan kereskedő elmondott a Pénzcentrumnak, nevezetes az euró-árfolyam rendkívüli mértékben hatással van az életünkre, az árak kapcsán. Az Eurostat ezeket az árakat például euróban számolja ki, így a rendkívül gyenge magyar valuta erősen rányomja bélyegét azokra az árakra, amikkel a boltban találkozhatunk. Ez pedig főleg azoknál (de nem csak kizárólag) a termékeknél jelenik meg, amiket jobbára importálunk az országban.

Bárhogy is nézzük, az Eurostat legfrissebb inflációs adatai alapján gyakorlatilag nem lehet olyan élelmiszer vagy alkoholos italt találni, aminek az ára ne Magyarországon nőtt volna a legnagyobb mértékben. És mivel a magyar lakosság, már így is jövedelmének egy tetemes részét költötte élelmezésre (körülbelül 20 százalékát 2020-ban), ez most, illetve a jövőben még nagyobb hányadát fogja kiszakítani a háztartások költségvetésének.