Nyafognak a boltosok: mi a baj a húszezresekkel?

 - halljuk rendszeresen a boltok pénztárainál, ha tízezressel, húszezressel fizetünk. Érdekes kérdés, hogy milyen joga van ilyenkor a boltosnak, és mit tehet a vásárló, ha tényleg nincs kisebb. És mi a helyzet a ragasztott, vagy hamisnak tűnő bankjegyekkel?

Nem köteles elfogadni a boltos

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint a készpénzes fizetéseknél az MNB által kibocsátott forintbankjegyeket és -érméket - a sérült, a nehezen felismerhető és a forgalomból bevont bankjegyek és érmék kivételével -

Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a különböző termékek, szolgáltatások árának megfizetésekor ésszerű keretek között érvényesüljenek az adott fizetés körülményeinek sajátosságai, így például

Az áru-, ital-, jegy-, parkoló-, stb. automatákkal, vagy a közelmúltban hazánkban is megjelent és egyre inkább elterjedőben lévő önkiszolgáló pénztárgépekkel szemben sem elvárás, hogy valamennyi forgalomban lévő címlet elfogadására alkalmasak legyenek.

Mi a helyzet, ha túl sok érmével akarunk fizetni?

Ha egy vevő a vásárlás során - akár több címletből, összesen -

Nagyobb mennyiségű, azaz 50 darabot meghaladó érmét csak a hitelintézetek és a posta kötelesek fizetésül elfogadni. A kereskedők saját üzletpolitikájuknak megfelelően dönthetnek arról, hogy vásárlóiktól elfogadják-e az 50 darabnál nagyobb mennyiségű érmével való fizetést.

Mi van akkor, ha a boltos szerint hamis a pénzünk?

A hamis bankjegy és érme fizetésül nem fogadható el - tájékoztat az MNB. Az olyan bankjegyet és érmét, amelynek valódiságával kapcsolatban a legcsekélyebb kétség is felmerül, szakértői vizsgálatra valamely banknak, a postának vagy az MNB-nek kell átadni.

A kereskedőknek alapvető gazdasági érdekük is fűződik ahhoz, hogy a pénztárosaik, az önkiszolgáló pénztárgépek vagy árusító automaták megbízható módon tudják ellenőrizni a bankjegyek valódiságát, hiszen az utólag felismert hamisítvány veszteséget jelent számukra.

Büntetőjogi szempontból a pénzhamisítás és a hamis pénz forgalomba hozatala bűncselekménynek minősül. De az is bűncselekményt - vétséget - követ el, és így büntethetővé válik, aki jogszerűen és jóhiszeműen jut hozzá a hamis pénzhez, utólag azonban észreveszi, hogy hamis, és ennek tudatában, tehát szándékosan forgalomba hozza azt.

Fizethetünk sérült pénzzel?

Fontos tudni, hogy a nehezen felismerhető és sérült (például tépett, szakadt, hiányos, ragasztott) bankjegyek, valamint érmék elfogadása nem kötelező, de nem is tilos. A kereskedők saját maguk dönthetnek arról, hogy vásárlóiktól elfogadják-e az ilyen bankjegyeket és érméket.

A bankok és a posta címletváltás keretében kötelesek átvenni a sérült bankjegyeket és érméket is, de előfordul, hogy a címletváltáson felül címletazonos cserére, illetve - valamely szolgáltatás igénybevétele esetén - fizetésül is elfogadják ezeket a fizetőeszközöket.

A kereskedők a hitelintézetek, illetve pénzfeldolgozó szervezetek közvetítésével juttathatják el az általuk elfogadott sérült bankjegyeket és érméket az MNB-hez. Az MNB a nehezen felismerhető és sérült fizetőeszközök átváltását költségmentesen végzi.