Új költséget fizethet a krizantémok, facsemeték, karácsonyfák után sok magyar 2025-ben: ez a "dísznövényadó"

Mit lehet tudni a dísznövényadóról?

Szeptember elején lépett életbe a rendelet a dísznövény adó kapcsán, mely szerint a kormány megadóztatná a dísznövényeket és azok szaporítóanyagait előállítókat. Bár a hír igaz, a helyzet árnyaltabb: valójában egy 2024-ben hatályba lépett agrárminisztériumi rendeletről van szó, amelyet a tárca a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével közösen dolgozott ki. A dísznövényadó rendelet célja a hivatalos indoklás szerint az, hogy a közösségi marketing előnyeiből (például a fogyasztás ösztönzéséből vagy a piaci zavarok mérsékléséből) részesülő vállalkozások is hozzájáruljanak ezek költségeihez.

A 29/2024. (IV. 30.) AM rendelet a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szól. A jogszabály lényege, hogy a korábban önként vállalt hozzájárulást most az ágazat minden szereplőjére kiterjesztik, beleértve a nem tagokat is. A piacszervezési intézkedés legfeljebb három gazdasági évig maradhat hatályban, vagyis jelenlegi formájában 2027. április 30-ig érvényes.

A rendelet értelmében a dísznövényadó befizetése minden olyan szereplőt érint, aki dísznövények termelésével, kereskedelmével vagy szolgáltatásaival foglalkozik. Ide tartoznak a termelők, nagykereskedők, virágüzletek, kertészeti központok, piaci árusok, barkács- és lakberendezési áruházak, online értékesítők, tájépítészek, park- és kertépítők, faápolók, valamint a képzési és kutatóintézmények, arborétumok is, amennyiben dísznövény-termeléssel vagy kapcsolódó tevékenységgel foglalkoznak.

Mennyi a dísznövényadó díja? 

A dísznövény adó hozzájárulás mértéke árbevételtől és telephelyek számától függ:

• 8 millió forint alatti éves árbevételnél 5 ezer forint, telephelyenként további 5 ezer forint,
• 8 millió forint feletti árbevételnél 10 ezer forint, telephelyenként további 10 ezer forint évente.

A dísznövényadó befizetését minden év május 31-ig kell teljesíteni átutalással, mentesség vagy fizetési kedvezmény nélkül. Az Alapot a szakmaközi szervezet elkülönítetten kezeli, a bevételek legfeljebb 10 százaléka fordítható a működtetés költségeire. Az előző évi felhasználásról minden év május 31-ig kötelező beszámolót közzétenni a szervezet honlapján. Összességében tehát nem klasszikus „dísznövény adóról” van szó, hanem egy ágazati hozzájárulásról, amelynek célja a közös marketing- és innovációs tevékenységek finanszírozása.

Kinek és hogyan kell befizetni a dísznövényadót?

A marketing- és innovációs hozzájárulás megfizetése kötelező minden olyan termelő, szolgáltató, kereskedő vagy egyéb tevékenységet végző jogi és természetes személy számára, aki Magyarország területén dísznövényekkel foglalkozik. A hozzájárulás alá eső dísznövények körét a 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletének XIII. része határozza meg. Ez magában foglalja a Kombinált Nómenklatúra 6. árucsoportjában szereplő összes terméket, kivéve a következő vámtarifaszámok alá tartozókat: 0601 20 10, 0602 10 10, 0602 20, 0602 90 10, 0602 90 20, 0602 90 30 és 0602 90 41. Ez utóbbiak közül is csak a nem díszítési célra használt erdei fa termékek mentesülnek a hozzájárulás alól.

Az éves hozzájárulás összegét az érintett ágazati szereplőknek önbevallás alapján kell befizetniük a Szakmaközi Szervezet elkülönített számlájára (MagNet Bank, 16200223-10149199-00000000), minden év május 31-ig. A közlemény rovatban kötelező feltüntetni az adószámot vagy adóazonosító jelet. A Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a befizetésről külön kérelemre igazolást ad ki.

A vállalkozásról az alábbi linken elérhető nyilatkozatot kell kitölteni és a kiterjesztes@diszkerteszek.hu email címre megküldeni.

Hogy érinti a kertészeteket a dísznövényadó?

Valójában nem is beszélhetünk klasszikus értelemben vett „dísznövényadóról”

- hangsúlyozta Boross Dávid, az Oázis Kertészet CEO vezetője. Mint elmondta, ez inkább egy marketing- és innovációs hozzájárulás, amelyet a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének kell befizetni, és amely telephelyenként maximum 10 ezer forintos éves befizetést jelent, ami a milliárdos árbevételű cégek számára elenyésző költség.

Szerinte emiatt áremelkedés sem várható a kertészetekben, hiszen egy ilyen mértékű összeg nem jelenthet tényleges terhet. Inkább tagsági díjhoz hasonlít, mint adóhoz. A befizetett összegeket a szövetség olyan célokra fordítja, mint például fogyasztásösztönző kampányok, képzések vagy az utánpótlás támogatása, illetve a szakma presztízsének erősítése.

A hozzájárulás gyakorlati haszna is megjelenik: a kiskereskedők számára a fogyasztásösztönzés közvetlen előnyt hozhat, a termelőknek pedig például egy dísznövény-kataszter létrehozása lehet hasznos, amely standard adatbázist biztosít a kertépítők és parképítők számára. A szakma minden szereplője más-más formában találhat benne előnyt

- emelte ki Boross Dávid.

A szakember szerint sokaknak talán nincs pontos információjuk a hozzájárulásról, vagy egyszerűen nem érzik jelentősnek a tételt, amelyet a könyvelés automatikusan rendez. Hozzátette: bár az összeg telephelyenként valóban csekély, több ezer szereplőtől összeadva már tízmilliós nagyságrendű forrás gyűlik össze, amely komoly szakmai fejlesztéseket tehet lehetővé.