Nagy változás érik a magyar munkahelyen január 1-től: élesedik az új törvény, ezen sok dolgozó jövője múlhat

A törvény a fenntarthatóság stratégiai döntéshozatalban való megjelenését is támogathatja, hiszen az érintett vállalatoknak kötelező lesz a kockázatértékelést is magába foglaló fenntarthatósági célú átvilágítást végezni, amelynek saját működése mellett a közvetett szállítók kockázataira is ki kell terjednie.

„A fenntarthatóság mára meghaladta a piaci versenyelőny lehetőségét és a siker kritikus tényezőjévé vált. A vállalatok számára elengedhetetlen a saját és beszállítói láncuk hatásainak ismerete és azok hiteles, megbízható módon való bemutatása. A fenntarthatóság stratégiai szerepe egyre több hazai vállalatnál is megkérdőjelezhetetlen” – magyarázta Szücs Réka, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője.

Jövő év elején életbe is lép

A törvény 2024. január 1-jén életbe is lép, és fokozatosan terjeszti ki a jogszabályban meghatározott kötelezettségeket. Először olyan nagyvállalatokra vonatkozik majd, amelyek mérlegfőösszege meghaladja a 10 milliárd forintot, éves nettó árbevétele pedig a 20 milliárd forintot, vagy foglalkoztatottjainak száma eléri az 500 főt. Később azonban a kisebb létszámú, de továbbra is nagyvállalkozásnak minősülő vállalatokra, végül pedig a kis- és középvállalkozásokra is kiterjed majd.

Szücs Réka szerint az egyre robosztusabb szabályozói környezet segíti a konzisztens módszertanok kialakulását és a vállalatok ESG teljesítményének összehasonlítását. Az ESG megközelítésének egyik sarokköve a kettős lényegesség elvének alkalmazása, amely elmozdulást jelent a fenntarthatósági hatások pusztán kvalitatív értelmezésétől

Kötelező átvilágítás és közzététel

A törvény szerint az érintett vállalatoknak kötelező lesz a kettős lényegesség elvének megfelelő fenntarthatósági célú átvilágítást végezniük, amelynek a közvetett szállítók kockázataira is ki kell terjednie, valamint tartalmaznia kell a kockázatkezelési valamint belső felelősségvállalási rendszer kialakítását is. A fenntarthatósági célú átvilágítások eredményéről a vállalkozások ESG beszámolót is kötelesek készíteni, melyet az üzleti év végét követő hat hónapon belül kell publikálniuk, és ingyenesen hozzáférhetővé tenniük honlapjukon. Emellett a tervezet szerint a beszámolókat ESG tanúsító szervezetek tanúsító auditok során vizsgálják. A vállalkozások a beszámolókat az ESG menedzsment platform elektronikus felületén digitális formában tudják elkészíteni és közzétenni.

Az azonos alkalmazási idejű fenntarthatósági kötelezettségek számának növekedése hirtelen tehernövekedést jelenthet a vállalkozások számára, ezek megfelelő kezelése hosszútávú előnyt, míg elhanyagolásuk bizonyos kockázatot és akár visszafordíthatatlan hátrányt is jelenthet

– emelte ki Szücs Réka.