Itt az igazi plázastop: egyre több üzlet húzza le a rolót, végleg befellegzett a korzózásnak?

A csúcson 8137 egység működött a bevásárlóközpontokban, ebből a kereskedelmi üzletek száma 7152 volt. Az utóbbiak köre 2014-ben csappant meg nagyon erősen, a szolgáltatók, illetve más egységek száma nemigen változott egészen 2019-ig. A koronavírus-járvány hatása is jelentős volt, a plázák kényszerű bezárása után nagyon sok bolt már nem nyitott ki. Így 2021-re a bevásárlóközpontokban működő egységek száma 6266-ra, ebből a kereskedelmi üzletek száma pedig 5613-ra mérséklődött - írja a lap.

Töténetileg vizsgálva nagyjából 2014-re alakult ki Magyarországon a jelenlegi bevásárlóközpontok száma, és mivel szinte mindenhol telt ház volt, a bérleti díjak emelkedni kezdtek. Így sok kereskedelmi üzletnek és szolgáltatónak már nem érte meg fenntartania a plázákban a boltjaikat. Ezzel egyidőben 2014-től egy másik folyamat is elkezdődött: a webáruházak előretörése. Maguk a bevásárlóközpontok is megkezdték az üzletpolitikai váltást. A plázák vezetői is rájöttek arra, hogy az épületekben túl nagy (a piachoz képest) a kis üzleteknek fenntartott hely, így sok esetben egy-két helyiséget összevontak és egy nagyobbat alakítottak ki azokból. Ez szintén magyarázatot ad az üzletszám csökkenésére.

Nem csak bevásárlóközpontokat érdemes figyelembe venni továbbá, az üzletszám mindenütt csökken. A teljes piacon nagyjából 1996-tól kezdődően tart az üzletek számának csökkenése: rendszerváltáskor nagyjából 160 ezer kereskedelmi üzlet működött, ma mintegy százezer. A lap szerint ez annak tudható be, hogy Magyarország Európában az egyik legelaprózottabb kiskereskedelmi piacnak számít, ezért már-már természetes folyamat a koncentráció. Bár borítékolható, hogy a jelen helyzetben a hazai üzletek száma mind a bevásárlóközpontokban, mind pedig a teljes piacon tovább csökken, ugyanakkor még nem tudni, hogy pontosan hol a vége.