A járvánnyal együtt a boltoshorror is kitört: egekben a bérleti díjak, hol van még a vége?

Sokan azt gondolhatják, hogy a járvány miatti lezárások miatt az eladó, kiadó üzlethelyiségek piaca is teljesen bezuhant. Ám ez egyáltalán nem így törént, sőt. Az MNB legfrissebb jelentése szerint 2021 első félévében a hazai kereskedelmi ingatlanok befektetési forgalma 15 százalékkal nőtt éves alapon, és 0,6 milliárd eurós forgalmat ért el.

Mint a jegybanki elemzés kifejti, ennek jelentős részét (58 százalékát) néhány nagy összegű tranzakció adta, 78 százaléka pedig hazai befektetőkhöz kötődött. És a hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleinek állománya 2021. június végére 18 százalékkal nőtt éves alapon. 2021 első félévében a hitelintézetek 22 százalékkal több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak, mint egy évvel korábban

A kiskereskedelmi üzlettípusok többsége erősen kitett a járványnak, de a hullámok és a meghozott járványügyi intézkedések enyhülésével a forgalom gyorsan helyreállt és 2021. június-július végére a legtöbb üzlettípusban sikerült elérni a 2019-es átlagos forgalmat

- áll a jegybanki elemzésben. Hozzátették, a korlátozások fokozatos feloldásával a bevásárlóközpontok látogatóinak száma jelentősen nőtt a második negyedévben, azonban a 2019-es szinttől még jelentősen elmaradt. 2021. első félévben nem történt érdemi új átadás a kiskereskedelmi ingatlanok piacán, de 2021 szeptemberében 10 év után új bevásárlóközpont nyílt Budapesten - bár a szövegben nem említik, de az Etele Plázára gondolhattak.

Az­ élelmiszer­ jellegű­ és­ gyógyszer,­ illatszer­ üzlettípusok­ a­ korábbi­ hullámokhoz­ hasonlóan,­ folyamatosan tudták­ tartani­ a­ 2019-es­ szinthez­ közeli,­ vagy­ afeletti­ forgalmukat

- írták. Az árak tekintetében arról számoltak be, hogy 2021-ben "a kiskereskedelmi szegmensben a bérleti díjak stabilak maradtak, az átoltottság és a látogatószám emelkedése a bérlők üzleti bizalmának növekedését segíti."

A ­100 ­négyzetméter­ körüli­ üzlethelyiségek­ bérleti­ díjai­ a­ budapesti­ elsődleges­ és­ másodlagos­ bevásárlóközpontokban­ rendre­ 60-95,­ illetve­ 15-45­ euro/négyzetméter/hó­ sávokban­ mozogtak,­ míg­ a­ nagyobb­ hazai­ városokban­ 35-60­euro/hó/négyzetméter­ közötti­ szinteken­ lehet­ ekkora­ területet­ bérelni

- állapították meg. Hozzátéve, hogy a­ budapesti­ elsődleges­ bevásárlóközpontok­ kihasználatlansági­ rátája­ 4 százalék,­ a­ másodlagosaké­ pedig­ 10­ százalék­ volt­ tavaly június­ végén­, és­ a­ regionális­ városok bevásárlóközpontjai­ is­ tartották­ a­ 2020.­ év­ végi 6­ százalékos­ átlagos­ kihasználatlansági­ szintet.

Nem pánikoltak az üzlettulajok

A jegybanki elemzés mellett Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is elmondta, hogy sokak számára meglepő lehet, de a járvány következtében nem alakult ki pánikhelyzet az üzlettulajdonosok körében a számok tanúsága alapján.

2019 januárjában 4960 darab eladó üzlethelyiség szerepelt a kínálatban, most pedig országszerte 3885 darabot kínálnak eladásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. A kiadó üzlethelyiségek száma Budapesten stagnált 1500 darabbal, országosan viszont enyhén csökkent a kínálat az elmúlt 3 évben 2900 darabról 2763 darabra.

Mint ismertette, adataik szerint a fővárosban az egy négyzetméterre jutó átlagos bérleti díj 10 százalékkal drágult 3800 Ft/hó összegről 4200 Ft/hó-ra. Egy átlagos üzlethelyiség havi bérleti díja a 3 évvel ezelőtti 290 ezer forintról 350 ezer forintra növekedett, ami azt jelenti, hogy a kínálat a nagyobb üzlethelyiségek irányába mozdult el.

A szakember szerint egyértelmű, hogy mindenki átmeneti helyzetként tekint a jelenlegi világjárványra, és hosszabb távon fantáziát lát a nagyvárosi üzlethelyiségekben.

Ennek köszönhetően nem akarják a jelenlegi, nehezebbnek tűnő helyzetben "elkótyavetyélni" az ingatlantulajdonukat. Ráadásul a bérleti díjak se zuhantak be, amit továbbra is tarthatja a lelket az üzlethelyiségek tulajdonosaiban

- magyarázta.

Csúnyán elszálltak a bérleti díjak

Ahogyan a fővárosi albérletpiacon, úgy az üzlethelyiségek eseteiben is durván megugrottak a bérleti díjak - derült ki a statisztikákból, amelyeket az Ingatlan.com küldött a Pénzcentrumnak. A fővárosban a járvány előtti szinthez képest 60 ezer forinttal emelkedett az átlagos bérleti díj - havi 290 ezerről 350 ezer forintra. Ha a kerületeket nézzük, akkor látható, hogy a IV. kerületben több mint duplájára emelkedett ez az érték (250 ezerről 677 ezer forintra), így pedig mára már átlagban drágább ott bérelni, mint az V. kerületben! Sőt, egész Budapesten itt voltak a legmagasabb bérleti díjak januárban.

Holott Újpest a járvány előtt még az egyik legolcsóbb kerület volt ebben a tekintetben. Egyébként a X. kerületben is kb. duplázódtak az árak, ahogyan Zuglóban is. De a XVI. és a XVIII. kerületben is szabályos robbanás figyelhető meg. A legolcsóbb átlagos bérleti díjak a XX. kerületben voltak, 105 ezer forint volt egy hónapra.

A megyeszékhelyeket megvizsgálva kiderült, hogy Budapest után Győr a legdrágább (300 ezer/hó). Általánosságban elmondható, hogy a 19 megyeszékhely leggtöbbjén emelkedtek a díjak a járvány előtti szinthez képest.

Kivételt jelent Békéscsaba, Salgótarján (itt hatalmas a zuhanás), Szeged, Veszprém és Szekszárd. Eközben Székesfehérváron gyakorlailag megduplázódtak a havi bérleti díjak, és hasonló arányban emelkedtek Szolnokon és Egerben is.

Na, vajon hol milliós a négyzetméterár?

Az eladó üzlethelyiségek statisztikáit vizsgálva visszaköszön az ingatlanpiacról már jól ismert "milliós négyzetméterár" szókapcsolat. Leggyakrabban a V. kerület esetében emlegetjük, és az üzlethelyiségek esetében sincs ez másképp: januárban kereken egymillió volt az ilyen típusú, eladó ingatlanok átlagos négyzetméterára - megmaradt a járvány előtti szinten. De még így sem a Belváros a legsrágább, ugyanis a Várnegyedben ugyanis 1 millió 77 ezer forintot kértek januárban egy négyzetméterért, a járvány előtt még 807 ezer volt ugyanez.

A bérleti díjakhoz hasonlóan az eladó üzletek ára is berobbant Újpesten: három év alatt 492 ezerről 840 ezerig emelkedett a négyzetméterár, ami már-már vetekszik a belvárosi kerületekkel, konkérétan a VI. kerületben átlagosan 584 ezret kértek egy négyzetméterért, de a VII., VIII. kerület is jóval olcsóbb. Újpest mellett a XVIII. kerületben is majdhogynem duplázódtak a négyzetméterárak. Ellenben a II. kerületben most kevesebbet kérnek egy négyzetméter üzletért, mint 2019-ben.

Debrecen lehagyta a fővárost, Győr is zárkózik

A statisztikákból kiderült, hogy összességében Budapesten nagyjából 160 ezer forinttal emelkedett az eladó üzletek négyzetméterára 3 év leforgása alatt - 425 ezerről 588 ezer forintra.

Ami a megyeszékhelyeket illeti, Szekszárd és Nyíregyháza kivételével mindenhol jócskán felmentek az üzleti ingatlanok árai - az említett két városban nagyjából stagnáltak a bégyzetméterárak. Sőt, Debrecenben olyannyira felmentek az árak, hogy már Budapest átlagát is lehagyták: itt januárban átlagban 621 ezer forintba került egy négyzetméter üzlethelyiség. De mára a győri négyzetméterárak is felzárkóztak a fővároshoz.

Jelenleg Szekszárdon lehet a legolcsóbban üzlethelyiséghez jutni (199 ezer per négyzetméter). Három éve még Salgótarján volt a legolcsóbb ebben a tekintetben, de ott három év alatt 120 ezer forinttal emelkedtek a négyzetméterárak (139 ezerről 261 ezerre).