Bár egy korábbi konszenzus szerint éppen a kreatív iparágak vannak biztonságban a technológia térnyerésétől, ez az állítás több fronton is, például a könyvpiacon megdőlni látszik.
Nemrég még Libanapokat tartottak a Kőszegi-hegység ikonikus csárdájában, most azonban már a búcsúra készülnek.
Kedden jelenik meg A magyar nemzet biztonsága, Krasznahorkai László új regénye a Magvető Kiadónál.
Egy ukrán szervezet kezdeményezte Krasznahorkai László műveinek betiltását Oroszországban.
A szerző Sátántangó című műve azóta elképesztően népszerű lett a kiadó szerint.
Lassult a drágulás üteme az albérletpiacon: augusztusban országosan 1,1, Budapesten 0,7 százalékkal nőttek a bérleti díjak, ami háromhavi mélypontot jelent.
Augusztusban beindul az albérletpiac, hiszen a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után tömegek keresnek kiadó lakást vagy szobát a budapesti és vidéki egyetemi városokban.
Ennyit ér 35 millió forint: Budapesten csak egy garzon jön ki, vidéken már családi lakás is elérhető.
A könyvpiac soha nem volt könnyű terep, de az utóbbi években még több akadály gördült a szektorban dolgozók elé.
Az adatok szerint a legtöbb kiadó garzon Budapesten a belvárosban van, amelyekért átlagosan 220 ezer forintos havidíjat kérnének.
Miből él ma egy író vagy egy költő? Kortárs szerzők mesélnek a megélhetés nehézségeiről, a támogatásokról és arról, milyen változtatásokra lenne szükség.
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, a fővárosban viszont csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak.
Még mindig nem áll meg az albérletek áremelkedése, persze az sem mindegy, hol akar az ember lakást kivenni.
Miközben a budapesti elsődleges bevásárlóközpontokban szinte teljes a kihasználtság, a KSH adatai arra figyelmeztetnek, hogy országosan hétezerrel csökkent a működő üzletek száma.
Magyarországon a lakosság több mint 90%-a saját tulajdonú ingatlanban él, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló arány.
Az amerikai magánszemélyek közel ötszáz lakóingatlant vásároltak Magyarországon az elmúlt években.
2025 első heteiben a főbérlők országszerte úgy gondolták, nem engednek érdemben a kiadó lakások díjából.
Egyre inkább előfordul, hogy még forintban meghatározott vételár esetén is inkább előnyben részesíti az eladó azt a vevőt, aki euróban fizetne az ingatlanáért.
A fővárosban egy szobáért is 45 ezer és 130 ezer forint közötti összeget kell havonta fizetni és a vidéki nagyvárosokban is maximum egy szobára elég a 2025-ös nettó minimálbér fele.
November elején a fővárosi albérletpiacot 250 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte.
