A pesti celebétterem drámája: örök lakat vár rá

A színész ma azonban már egy kortyot sem iszik, majdnem tíz kilótól szabadult meg, visszatért a képernyőre és a színpadra is, és nemrégiben egy hajbeültetésre is rászánta magát. Saját bevallása szerint teljesen újjászületett, és ma már nem hibáztat senkit azért a sok rosszért, ami az utóbbi hónapokban történt vele.

Mindezek ellenére csődbement éttermét nem nyitja meg újra, hiszen saját bevallása szerint már túltette magát a kudarcon, és nem szeretne a múlttal foglalkozni - tudta meg a Bors.

Százmilliárdokat költ szexre a magyar - Kattints!

A színész barátai és rajongói azonban nem mondtak le teljesen a Kicsihuszárról, hiszen családi, céges vagy éppen szilveszteri bulikkal mentenék meg a vendéglőt, Bajor Imre azonban hajthatatlan. Mint mondta, semmi esetre sem nyitja ki fél éve bezárt éttermét, hiszen már egyáltalán nem akar olyan dolgokkal foglalkozni, amihez nem ért. Szívesebben marad a színpadnál, hiszen ott bőven akad tennivalója.

Kevés a befektető a kkv-szektorban

2009-ben a kis-és középvállalkozói szektorba befolyt 22 milliárd forintnyi friss tőkebefektetésből mindössze 1,6 milliárd forint érkezett új befektetőktől, ami durván harmada az előző évinek. A Start Tőkegarancia Zrt. által készített felmérés szerint a tőkebefektetések nagy része a mikro-vállalkozásokba ment.

Az Opten adatbázisa alapján készült vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy 2009-ben 360 társaságban közel 22 milliárd forint értékben valósult meg tőkeemelés, és a forrás az esetek többségében a meglévő tulajdonosi körből érkezett. A külső tőkebevonás a korábbi évekhez viszonyítva számszerűen és értékileg is jelentősen csökkent.

2009-ben kevés volt a 100 millió forint feletti befektetés, az ügyletek mindössze 10 százalékát tették ki, így az átlagos befektetés értéke közel a felére mérséklődött.

Az ágazatokat nézve elmondható, hogy a kereskedelmi vállalkozásokba irányuló befektetések jelentős mértékben megcsappantak, miközben a mezőgazdasági szektor népszerűsége növekedett. Komoly gondot jelent azonban, hogy kimondottan kevés tőke áramlott a kutatás-fejlesztési területekre.

A régiókon belül Közép-Magyarország áll a legjobban, értékben (27%) és darabszámban (37%) egyaránt, majd a dunántúli és az alföldi régiók következnek. Észak-Magyarországon gyakorlatilag nem realizálódott tavaly befektetés.

A hazai kkv-k vállalkozói kedve meghaladja ugyan a környező piacok szintjét, viszont kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, mint a fejlett piacokon. Fontos hátránya a fejlődésnek a magyar vállalkozások átláthatatlansága (a fekete könyvelés és foglalkoztatás), az idegen nyelv és üzleti ismeretek hiánya, illetve az EU szabályozás ismeretei sem állnak rendelkezésre.

2010-ben a vállalkozásokat segítve új finanszírozási elem jött létre. Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram az öt évnél fiatalabb cégek számára biztosít 45 milliárd forintos forrást, nyolc kockázati tőkealapon keresztül, tőkebefektetés formájában. A várakozások szerint 2011-ben, a JEREMIE alapok létrejöttével többszörösére növekedhet a kkv-kba irányuló tőkebefektetés nagysága.