Beütött a vad hideg Magyarországon: megindul a tömeg a hazai sípályák felé

Ajtósul rontott a tél az országba a hét második felében, megnyitottak a korcsolyapályák is, és lassan előkerülnek a sílécek is. Sőt, az előrelátók már hetekkel ezelőtt lefoglalták a külföldi útjaikat, Van olyan iroda, ahol a síutak 80 százalékát már eladták a 2023/2024-es téli szezonra, holott az árak idén is emelkedtek, átlagosan 10, más irodák szerint inkább 20, de van, ahol 50 százalékot is – ahogy arról beszámoltunk korábban.

Aki azonban rendszeresebben csúszna, de nem engedhet meg magának idén egy hosszabb téli vakációt, az itthon is síelhet, hiszen Magyarországon összesen 6 pályán van hóágyúzásra lehetőség.

Hópótlás, azaz hóágyúzás nélkül gyakorlatilag megszűnne a hazai síélet. A klímaváltozás már nem csak sejthető, de szemmel is látható, éppen ezért mesterséges hógyártás nélkül ezen nem működhetnének. Úgy üzemeltetni ugyanis nem lehet egy pályát, hogy vagy lesz hó, vagy nem, az fenntarthatatlan, nem rentábilis. Egy nagyon-nagyon jó adottságú síterep van, ahol bevállalják, hogy nem ágyúznak, az Bánkút

 - mondta el a Pénzcentrumnak  Fehér Gyula, a Chernel István Sí- és Turisztikai Klaszter elnöke, majd hozzátette:

persze ezeken kívül van még olyan sípálya, ahol ha leesik a hó, beindul, például Pécs is ilyen. Itt tavaly megújult a síház. A hópótlás technikai feltételeinek biztosításához komoly engedélyezési eljárások szükségesek. Az engedélyek beszerzése és a megvalósítás után maga a hóágyúrendszer működtetése is egy eléggé összetett szakmai kihívás.

Az utóbbi pár szezonban a kemény telek itthon elmaradtak, az is ritkaságszámba ment, hogy tartósan mínuszok voltak decemberben vagy januárban. De nem csak Magyarország, egész Európa küzd ezzel a problémával: szeptember közepén egy újabb francia sípálya jelentette be, hogy erre a szezonra már nem nyit ki. Szembe kell nézniük ugyanis a valósággal: nincs már elég hó.

Miből síelünk?

Jelenleg nagyjából 45 sípálya van az országban, és 10-11 síterep tudott megkapaszkodni valamilyen szinten. A síelés nem tartozik a legolcsóbb hobbik közé, de sokat spórolhatunk, ha jó ár-érték arányú pályát választunk. Hiába a lassú kilábalás, a mostani recesszió mindenkit érint, ez talán elsülhet a hazai sípályák javára, ahogy korábban a világjárvány tartotta itthon az embereket, most az infláció teheti meg ugyanezt. hiszen már ismerik a hazai terepeket sokan.  

Összesen 600 ezer magyar síel aktívan Magyarországon, egy részüket biztosan itthon, így elég reális esély van arra, hogy a hazai síszezon jó legyen

 - jegyezte meg Fehér Gyula.

Maradjon a pénz itthon

Arról nem beszélve, mint korábban kifejtette a Klaszter elnöke, hogy nemzetgazdaságilag is kifejezetten kedvező, ha belföldön (is) síelnek az emberek: a hazai sípiac kb. 100 milliárd forintos - ebben benne van az utazás, az oktatás, a felszerelés, a hütte stb. Emellett munkahelyeket teremt. Egy vidéki helyszínen, ahol minden egyes munkahely nagyon problémás, ez is fontos. Az Agrárminisztériummal kötött megállapodásuk egyik pontja például az, hogy vidéken a munkaerő-megtartás érdekében is dolgozzanak együtt.

A sípályáknál, főleg a hazai sípályáknál két dolgot fontos kiemelni: az egyik, hogy technikai hógyártás nélkül gazdaságosan hosszútávon nem üzemeltethetőek, a másik, hogy muszáj mindegyiknek négyévszakossá válnia.

Eplényben ez már elég jól meg tudott valósulni, ők ráálltak a nyári turisztikára, közel is van a Balaton, ha nincs strandidő, akkor az emberek nem akarnak a szálláson ülni, hanem elmennek kirándulni. Rengeteg terv van a tarsolyukban arra vonatkozóan, hogy miket szeretnének ott megvalósítani. Nyilván olyan mennyiségben a foglalkoztatás nem vállalható, mint télen, de aki sípályát üzemeltet, az azon van, az az érdeke, hogy nyáron is legyen bevétele.