Durva adót vethetnek ki a gázzal fűtő magyarokra: 40 százalékos drágulás sem kizárt, ha ezt meglépik

A tervezett karbonadó az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének mintájára működne, és kiterjedne az otthoni gázfűtésre, közlekedésre, valamint kisebb ipari létesítményekre is. Az üzemanyag-forgalmazóknak szén-dioxid-kvótákat kellene vásárolniuk, amelyek költségeit várhatóan a végfogyasztókra hárítanák át.

A BloombergNEF elemzése szerint az új adórendszer következtében a karbonár 2030-ra akár 149 euróra is emelkedhet tonnánként, ami a háztartások fűtésszámláit 41 százalékkal növelheti - írja a Portfolio.

Az uniós vezetés a társadalmi terhek enyhítésére 86,7 milliárd eurós Szociális Klíma Alapot kíván létrehozni, amelyet a rendszerből származó bevételekből finanszíroznának. Az alap elsődleges célja az otthonok szigetelésének javítása, a fűtési rendszerek karbonmentesítése és az alacsony kibocsátású közlekedési módok támogatása lenne.

A szabályozás bevezetése azonban akadályokba ütközik, mivel több tagállam – köztük Franciaország, Lengyelország és Szlovákia – még nem implementálta azt nemzeti jogrendjébe. Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyenesen a rendszer bevezetésének elhalasztását szorgalmazza.

Az Európai Bizottság most azt fontolgatja, hogy az új karbonadóból származó bevételek egy részét közvetlenül az EU költségvetésébe irányítaná. A 2028-tól kezdődő hétéves költségvetési ciklusban ugyanis évi 30 milliárd eurós hiánnyal számolnak, amit részben a koronavírus-járvány miatt felvett közös hitelek törlesztése, részben pedig új kiadási prioritások – például a védelmi kiadások – indokolnak.

A karbonadó 2027 és 2035 között akár 705 milliárd eurós bevételt is generálhatna, így vonzó megoldást jelenthet a költségvetési hiány kezelésére.

A javaslat azonban erőteljes politikai ellenállásba ütközik. Egyes tagállamok attól tartanak, hogy a bevételek központi költségvetési célú felhasználása fokozhatja a társadalmi elégedetlenséget, és újabb, a francia sárgamellényes mozgalomhoz hasonló tiltakozáshullámokat válthat ki. A Bizottság több alternatív bevételi forrást is vizsgál, köztük a karbonintenzív importtermékekre vonatkozó határkiegyenlítési mechanizmust (CBAM), a digitális szolgáltatási adót, a harmadik országokból érkező kiscsomagokra kivetendő díjat, valamint egyes fogyasztási termékek – például cukor, só vagy dohány – megadóztatását. A végleges döntés várhatóan júliusban születik meg.