Kényszerből választják sokan a vidéki életet? Lehullt a lepel: itt lakna szívesen a legtöbb magyar

A Pénzcentrum minifelmérést végzett arról, hol élnének, hová költöznének szívesen a magyarok. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy aki nemrég költözött, azt mi motiválta és jó döntésnek értékeli-e a költözést. A legtöbb válaszadónk nem költözött az elmúlt öt évben (70%) és nem is tervez költözni a közeljövőben (63%). A felmérésből az is kiderült, ha a pénz nem lenne akadály, a válaszadók fele inkább városban telepedne le, és a negyedük költözne külföldre.

A Pénzcentrum gyakran foglalkozik a népvándorlás témájával: honnan és hová költöztek sokan az elmúlt években az országhatáron belül, vagy akár azon túl. Azt viszont mindig csak találgatni lehet, miért költöznek el az emberek, mik erre a legfontosabb okaik és miért választják éppen azt a lakóhelyet. A költözési hullámoknak is megvannak ugyanis a maga trendjei: nagyvárosokból agglomerációba, városból vidékre, a Balaton és más tavaink mellé, vagy esetleg a határ mellé.

Ezért összeállítottunk egy kérdéssort, amire érkezett is párszáz kitöltés, hogy felmérjük a költözés motivációját. Mutatjuk a válaszokat, amelyekből az rajzolódik ki, hogy nagyon sok tényező játszik szerepet kisebb-nagyobb mértékben a költözés melletti döntésben és az új lakóhely választásban.

Az alábbi grafikonon látható, hogy a legtöbb válaszadónk nem költözött a közelmúltban. Azok, akik mégis, főként helyben költöztek (12%), mások a fővárosból költöztek el (6%), miközben kevesen költöztek közülük Budapestre (2%). A többször lakóhelyet váltók száma is szinte elenyésző volt (1%).

A következő kérdés csak azokhoz szólt, akik költöztek az elmúlt év során. Arra voltunk kíváncsiak, mik voltak a költözés legfőbb motiváció. Mint kiderült, az infrastruktúra rendkívül fontos szempont: a válaszadók háromnegyede jelölte nagyon fontos, vagy inkább fontos (5-ös skálás 4-es vagy 5-ös) válaszként. Szorosan a nyomában van az elhelyezkedés és csak ezt követik az ingatlanárak a fontossági sorrendben. Legkevésbé a szociális élet, a tanulmányok folytatása vagy a politikai okok játszanak szerepet az új lakóhely választásban:

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy akik költöztek, nem bánták-e meg a döntésüket. Az derült ki, hogy 63% teljesen elégedett a döntésével utólag is, 21% már nem tartja a legjobb döntésnek, de még mindig elégedett. A válaszadók 8%-a ma már okosabban döntene, viszont mindössze 1% érezte úgy, hogy nagyon rossz döntést hozott:

A kérdéssor arra is kitért, hogy terveznek-e válaszadóink költözést. 20% már megtalálta a végleges otthonát, így nincs a pakliban sem a költözés, és még 43% sem tervez elköltözni, csak esetleg, ha úgy hozza az élet a jövőben, amit most még nem lehet kiszámítani. Viszont 1 éven belül a válaszadók 10%, öt éven belül pedig 18% tervez költözést. Hosszabb távon pedig összesen 9% gondolkodik valamilyen formában költözésben:

Azok közül, akik nem tartják kizártnak, hogy költöznének, a legtöbben szintén az infrastruktúrát érzik döntő tényezőnek az új lakóhely választásában. Az elhelyezkedés ugyancsak a második helyen áll, de a csendesebb, nyugodtabb környezet feljött a harmadik helyre a fontossági sorrendben. Az ingatlanárak a negyedik helyre szorultak. A sereghajtó a tanulmányi ok, ami kevés költözni tervező döntésében játszik szerepet:

Természetesen az ember már eleve olyan lehetőségekben szokott gondolkodni költözés esetén, ami számára reális, megfizethető. Ezért azt a kérdést is feltettük, hogyha a pénz nem tényező, hová költöznének legszívesebben a válaszadók. Az derült ki, hogy hiába tűnik úgy, hogy divat a szuburbanizáció, a legtöbben városban választanának lakóhelyet, ha meg tudnák fizetni (54%). Rengetegen költöznének külföldre is, ha a pénz nem tartaná vissza őket:

Arra is megkértük válaszadóinkat, ha tudnak olyan helyet az országban, ahol a legszívesebben lakna, akkor írják meg nekünk. Sokan írták erre Budapestet, többen konkrétan Budát, Óbudát, a II. kerületet, Hűvösvölgyet és a Hegyvidéket, de írták többen Terézvárost is. Az agglomerációt jóval kevesebben említették. Népszerű hely még a Balaton és a Bakony, a Balaton-felvidéket nagyjából kétszer annyian írták konkrétan, mint a déli partot. Volt olyan, aki csak tópartot írt, nem specifikusan a Balatont. A Velencei-tavat is többen említették.

A Dunakanyar is népszerű jelölt, de a Duna mentére sokan költöznének konkrétabb helymegjelölés nélkül, a Tisza nem ilyen vonzó a válaszok alapján. Többen írták Vácot, Szentendrét, Tatát, Gödöllőt, Érdet, Pécset, Veszprémet, Szegedet és Győrt, Dunakeszit és Budaörsöt, Sopront, Kőszeget, Szegedet és Székesfehérvárt, de az Őrségbe is rengetegen vágynak a szöveges válaszok alapján.

A kutatásról

A nem reprezentatív minifelmérésben összesen 358-an vettek rész, 43,6% nő és 55,9 százalék férfi. A kitöltők 0,8 százaléka 25 év alatti, 8,9 százalék a 25-34 éves, 26,8 százalék a 35-49 éves, 36,3 százalékuk a 50-64 éves korosztályhoz tartozik, és 27,1 százalék 65 éves és afeletti. A válaszadók 31 százaléka fővárosi, 46,1 százaléka egyéb városiban él, a többiek falun, tanyán. A kitöltők 1,1 százaléka él külföldön. A kitöltők több mint felének legalább főiskolai diplomája van (54,5%).

A válaszadók többsége (62,6%) házas, 12,8 százalék élettársi kapcsolatban él, a válaszadók negyede elvált, özvegy vagy egyedülálló. Ugyanakkor 68,7 százaléknak nincs kiskorú gyermeke. A többség (62,6%) munkavállaló, 28,8 százalék nyugdíjas.