Tömegek menekülnek ezekről a településekről: szabályosan kiürül az ország keleti fele, délen is vannak bajok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss belföldi vándorlási statisztikái szerint 527,5 ezer belső vándorlás történt Magyarországon 2024-ben, mely a 2023-as adatokhoz képest (502 877) növekedést jelent (4,9%), azonban a 2016-tól 2022-ig tartó időszakhoz képest csökkenést. Az állandó vándorlás mértéke 2024-ben 242,8 ezer, az ideiglenes vándorlás vagy visszavándorlás száma 284,7 ezer volt.

Az állandó belföldi vándorlás a KSH definíciója szerint az a lakóhely-változtatás, amikor a vándorló lakóhelyét elhagyva más településen levő lakást jelöl meg állandó lakóhelyéül. Míg az ideiglenes belföldi vándorlás az a településhatárt átlépő lakásváltoztatás, amikor a vándorló állandó lakóhelyét fenntartja és új lakását ideiglenes tartózkodási helynek jelöli meg, vagy egyik tartózkodási helyről másik tartózkodási helyre költözik. A belföldi visszavándorlás pedig az a települések közötti lakásváltoztatás, amikor a vándorló tartózkodási helyét elhagyva lakóhelyére tér vissza.

A KSH külön kezeli azokat az adatokat is, amikor vármegyén belül történik a vándorlás, az ilyen lakó- vagy tartózkodási hely változtatásokból 231,3 ezer volt tavaly, míg 2023-ben 222 ezer, 2022-ben 265 ezer, 2021-ben 279 ezer és 2020-ban is 261 ezer. Bár a vármegyén belüli vándorlások száma is emelkedett 2024-re, az arányuk tovább csökkent. A vármegyén belüli állandó vándorlások aránya pedig továbbra is magasabb, mint a vármegyén belüli ideiglenes vándorlásoké.

Azt is érdemes a friss adatok alapján megvizsgálni, mely településtípusok esetében jellemző az odavándorlás, illetve az elvándorlás. 2018-tól 2023-ig a falvakba áramlott a lakosság jelentős számban, eleinte főként a fővárosból, majd egyre jelentősebb mértékben más városokból is. Ez a trend 2023-ban ért véget, amikor Budapestre a vándorlási egyenlege alapján ismét az odavándorlás lett jellemző. A falvak mérlege is pozitív maradt, de jelentősen csökkent, a városokra viszont továbbra is inkább az elvándorlás jellemző. 

Kelet kong az ürességtől, Pest már színültig telt

A megyék terén nem látunk olyan trendváltozást, mint a településtípusoknál. Továbbra is az jellemző, hogy amíg Keleten és Délen az elvándorlás jellemző, addig a Nyugat-Dunántúlon még pluszos a mérleg az állandó vándorlásokat nézve. Pest megye pedig töretlenül szívja el valószínűleg az egész országból a lakókat. Állandó vándorlást tekintve Borsodból és Szabolcsból zajlik a legnagyobb ütemben az elvándorlás, ahogy ez a korábbi években is jellemző volt. Mindeközben ideiglenes vándorlás tekintetében Budapest a leginkább frekventált.

Ha a megyei adatokat egyenként megvizsgáljuk, látható, hogy a vándorlási különbözet mellé hol társul nagyobb fluktuáció. Természetesen ezt az is befolyásolja, hogy hol laknak egyáltalán sokan. Viszont például Budapest és Pest vármegye esetében megfigyelhető, milyen nagyszámú alapvetően a mozgás, hogy a sok odavándorlás mellett rengeteg az elvándorlás is.

Külön vizsgáltuk a vármegyén belüli vándorlásokat is, ebben a tekintetben kiemelkedik Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg. Ez gyakran magyarázható szuburbanizációval, amikor a városi népesség kiáramlik az agglomerációba. Amíg régebben ez a jelenség főként Budapesten volt jellemző, egyre gyakoribb vidéken is a kiköltözés. Ennek számos oka lehet a városi ingatlanárak emelkedésétől kezdve, a kormányzati támogatásokon keresztül, a covid okozta karanténhatáson túl egészen a klímaváltozásig. A szuburbanizáció pedig öngerjesztő folyamat is lehet: minél többen vetik meg a lábukat az agglomerációban, annál vonzóbb lesz mások számára is ez a lehetőség.

A Pénzcentrum lakossági számadatokon alapuló friss cikkében vizsgáltuk, melyek a legnépszerűbb települések az állandó lakosság számának változása alapján. A frekventált települések között bőven akadnak borsodi vagy zalai aprófalvak is, az arányaiban történt lakosságszám változás tekintetében főként kis lakosságszámú települések dominálnak a ranglistán. Az is kiderült az elemzésből, hogy amíg Budapest néhány kerületében még pozitív a mérleg, a megyeszékhelyek, nagyvárosok vonzóereje egyre inkább csökken.