Ezekben a magyar falvakban még mindig nagy divat a házasság: mégis, mi lehet a titkuk?

Múlt hét elején tette nyilvánossá a KSH a 2022-es Népszámlálás teljes adatbázisát, melyben bárki kedve szerint böngészhet. Nemcsak országos, régiós, vagy vármegyei és járási, hanem településszintű statisztikákhoz is hozzá lehet férni, így városra-falura pontosan kiderül, hányan házasok az adott településen, mivel fűtenek a legtöbben, többségében fiatalok, vagy idősek lakják, hány ház áll lakatlanul, vagy például mi a jellemző vallás az adott helyen. A 2001-ben és 2011-ben történt adatgyűjtés eredményeivel összevetve pedig megtudható az is, mennyit csökkent vagy nőtt az adott helyen a lakosságszám. A KSH adatbázisa alapján korábbi elemzéseinkben már utánajártunk, melyek Magyarország igazi szellemfalvai, mely településeken található arányaiban a legtöbb napelemes ingatlan, mely fürdővárosokban történt a legnagyobb népességrobbanás az elmúlt évtizedben, melyik magyar községeket fenyegeti leginkább az elöregedés veszélye, melyek voltak az utóbbi évtized legnépszerűbb falusi csokos települései, illetve az agglomeráció favoritjai. Azt is vizsgáltuk, hogy hol volt a legmagasabb a dolgozók, illetve munkanélküliek aránya. Legfrissebb elemzésünkben azt vizsgáltuk, hol él a legtöbb házasember, és merre lakik az országban a legtöbb még hajadon, nőtlen lakos.

Magyarországon a 2022-es népszámlálási adatok alapján a lakosság 37,1 százaléka házas, 29,6 százaléka hajadon vagy nőtlen, 8,4 százaléka özvegy, 10,5 százaléka elvált és 14,5 százalék még nem töltötte be a 15. életévét. A 2011-es népszámlálás még azt mutatta, hogy a válaszadó magyarok 37,9 százaléka volt házas, míg 2001-ben még 43,6 százalék volt az arányuk. Ezzel párhuzamosan nőtt a nem házasok aránya: 2011-ben 27,8 százalék volt a nőtlenek és hajadonok aránya, 2001-ben még csak 22,6. Az elváltak aránya is bő 10 éve 9,9 százalékos volt, 2001-ben pedig még csak 7,4 százalék.

Budapesten az országos átlagnál magasabb a még nem házasok (34,8%), alacsonyabb a házasok aránya (34,3%), az elváltaké magasabb (11,2%). A megyék közül a nőtleneknek és hajadonok aránya egyedül Csongrád-Csanádban haladja meg a a 30 százalékot (31,1%), ennek ellenére a legkevesebb házas Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (35,4%) és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (35,6%) területén él. A házasok aránya egyedül Győr-Moson-Sopron vármegyében magasabb, mint 40 százalék (40,5%) - a legkevesebb nőtlen, hajadon mégis Pest vármegyében van arányaiban (második Nógrád, harmadik Tolna a sorban).

Ezekben a falvakban él a legtöbb házas ember

Bár az országos átlag csak egy hajszállal haladja meg a 37 százalékot a házasok arányában, nem kevés helyen a lakosok fele házas Magyarországon - és még csak nem is vettük külön a 15 év alattiakat. A TOP30 település közül az első lett a zalai Kozmadombja, ahol a 27 válaszadóból 16-an házasok (59,3%). Második a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nemesborzova (59,1%), a harmadik pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arka község. Ebben a listában, akárcsak sok korábbi elemzésben, rengeteg törpe- és aprófalvat találunk. Az 500 főt csak Ábrahámhegy és Rábakecöl esetében haladta meg a válaszadó lakosok száma.

Ennek a listának az érdekessége, hogy viszonylag gyakran páratlan egy településen belül a házasok száma a KSH szerint. Lehetséges, hogy valaki házas, de külön településen él feleségétől, férjétől, viszont ez nem valami életszerű ilyen nagy előfordulás esetén. Inkább az adatfelvétel korlátairól lehet szó: nem nyilatkozott minden lakos, vagy valamiért érvénytelen volt az adatfelvétel, illetve a kitöltő hibája is lehet: lehet hogy házast jelölt, pedig valójában már elvált, vagy özvegy, esetleg élettársi kapcsolatban él, azonban erre a kérdőív nem kérdezett rá, ezért "házas" választ adott. Biztosat azonban nem lehet állítani, csak találgatni tudunk, miért fordulhat elő ilyen gyakran, hogy a házasok száma páratlan sok településen.

Arra vonatkozóan pedig végképp nincs adat, hogy a "nőtlen, hajadon" kategóriához tartozók közül hányan élnek párkapcsolatban, és valójában hányan vannak az egyedülállók. Mindenesetre rengeteg olyan hely akad, ahol a lakosok közel felének még nem kötötték be a fejét. A listát Magyarország legkisebb települése, Iborfia vezeti, és ugyancsak sok apró- és törpefalu került be a topba. Érdekesség viszont, hogy a legkisebb községeken túl főként fővárosi kerületek képviseltetik magukat a facérok ligájában:

Bár részben a CSOK és főként a babaváró hitel bevezetése után jelentősen nőtt Magyarországon a házasodási kedv, kérész életű trendnek bizonyult. Fokozatosan elfogytak azok, akik teljesíteni tudták a szükséges feltételeket, a jogosultak köre pedig még inkább leszűkül, ha érvénybe lép a kormány nyáron bejelentett szigorítása. A KSH éves és havi házasságkötési adataiból pedig világosan látszik, hogy ha nincs pénz, nincs esküvő sem:

2023-ban a házasságkötési hajlandóság már a 2018-as állapotokra hajaz, amikor még híre-hamva sem volt a babavárónak. Úgy tűnik, a házassághoz kötött támogatási forma egy pár évre visszahozta a 90-es éveket, de a csökkenés borítékolva volt.

2023-ra a babaváró hitelek igénylése erősen be is zuhant, bár ez nem csak azzal magyarázható, hogy már jóval kevesebben jogosultak azt igénybe venni. A magas inflációs környezet, a bizonytalan helyzet az ingatlanpiacon, az energiaválság és főként a magas hitelkamatok kivárásra ösztönözték azokat, akik egyébként belevágtak volna a babavárót önerőként felhasználva egy lakásvásárlásba.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar mond le önként az ingyenpénzről, ami neki járna: mégis, mitől ijedtek meg?

A lakáshitelek és a személyi hitelek mellett a babaváró esetében is az augusztus volt az idei év legerősebb hónapja.