4 °C Budapest
Electrical powerlines on cloudy day

Csattan az újabb rezsipofon: súlyos áramkimaradások lehetnek idén télen, ez fájni fog!

2022. október 17. 05:46

Szinte teljesen elfogyott a talaj azok alatt, akik napelemes rendszer telepítésében gondolkodtak: a kormány intézkedése nyomán ugyanis már nem lehet betáplálós rendszert telepíteni Magyarországon. A szakértők szerint a magyar elektromos hálózat valóban eléggé elavult, ami már eddig is problémákat okozott. Sőt, a téli időszakban is gondok lehetnek a hálózattal, ha hirtelen sokan fűtenének majd árammal gáz helyett. A Pénzcentrum megnézte, mennyivel drágább egy szigetüzemű napelemes rendszert telepíteni, és azt is kiszámoltuk, mindez mennyi idő alatt térülhet meg.

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy gyakorlatilag beszüntetik a betáplálást a napelemes rendszereknél. A miniszter szerint ugyanis több az energiabetáplálási igény, mint amit a magyar elektromos hálózat be tud fogadni. Ezért aki még nem kezdte meg a bürökratikus ügyintézést a nepelemtelepítés kapcsán, annak már nem fogják engedni, hogy szaldós elszámolásban betáplálja a fel nem használt energiát.

Ez lényegében azt jelenti, hogy ezentúl már csak szigetüzemű napelemrendszereket lehet telepíteni Magyarországon, ameddig nem lesz egy nagyobb volumenű rendszerfelújítás. A miniszter szerint ez uniós forrásból történhet meg, de arról nem beszélt, hogy pontosan mikor. Mivel a magyar energiahálózat felújítása nem kis feladat, ezért arra számíthatunk, hogy a tilalom akár évekig is velünk maradhat.

Nem erre tervezték a hálózatot

Jelenleg tehát az a faramuci helyzet áll fent Magyarországon, hogy

A magyar villamoshálózat állapota kapácsán Hartmann Bálint, a BME Villamos Energetika Tanszékének habilitált egyetemi docense a Pénzcentrum kérdésére arról beszélt, hogy a magyarországi közép- és kisfeszültségű elosztóhálózatok sok esetben idős infrastruktúrák. 

A szabályozó hatóság által elfogadott élettartamot körülbelül a hálózati elemek harmada túllépi, találkozhatunk 60 évnél is idősebb eszközökkel. Ezek életkoruknál és a létesítésük idejében a maihoz képest jelentősen kisebb villamosenergia-igényeknél fogva szűk keresztmetszetű, erősen kiterhelt hálózatok, melyek korszerűsítése kiemelt fontosságú, ugyanakkor a nagy kiterjedés miatt (kb. 70000 km középfeszültségű és 90000 km kisfeszültségű vezetékről van szó) idő- és ráfordításigényes feladat

- magyarázta a szakember, aki szerint területi különbségek is megfigyelhetőek, ezek döntően az ország egyes régióira jellemző településszerkezetre, illetve domborzati viszonyokra vezethetőek vissza; egyes elosztói területeken hosszabb, de kisebb keresztmetszetű nyomvonalak létesültek, ezek pedig általában kitettebbek az előző problémának.

Sőt, mint kifejtette, hirtelen, földrajzilag koncentráltan megjelenő terhelésnövekedés növelheti a meghibásodások esélyét, ugyanakkor a hálózati infrastruktúra tervezési szempontjai között a rövid idejű túlterhelhetőség is megtalálható.

A napelemes rendszerek kapcsán az is probléma szerinte, hogy az elosztóhálózatainkat kiépítésük idején egyirányú energiaáramlásra tervezték, ahol a felhasználók csak villamosenergia-fogyasztóként vannak jelen.

Ez az egyirányú áramlás egyben azzal is járt, hogy a hálózaton mérhető feszültség a tápirány (pl. a transzformátor) felől a felhasználók felé haladva csökken. A HMKE rendszerek elterjedésével ezek a paradigmák változnak, hiszen a helyben termelt energia előbb a terhelés csökkenését fogja eredményezni, majd bizonyos elterjedési szint fölött már megfordítja az energiaáramlás irányát, emelkedő feszültségprofilt hozva létre

- fogalmazott. A közcélú villamos hálózatokon a csatlakozó eszközök védelme érdekében a feszültség értékét szabványokban meghatározott értékek között kell tartani, a növekvő napelem penetráció pedig ezt a feladatot megnehezíti. A mindennapokban ezzel a felhasználó akkor találkozhat, amikor a saját napelemes rendszere által is megemelt feszültség hatására az inverterekbe beépített védelem lekapcsolja az eszköz a hálózatról.

Nem csak a napelemek okozhatnak gondot

A magyar villamoshálózat nem csak a háztartási kiserőművekre nincs felkészülve, hanem arra sem, hogy a lakosság jelentős hányada a rezsiemelés miatt klímával váltaná ki a gázfűtést. Ennek kapcsán korábban Balogh József energetikai szakértő is arról beszélt, hogy

Az elektromos fűtés kapcsán pedig Hartmann Bálint arról beszélt: legyen szó akár klímával, hőszivattyúval történő fűtésről, akár infrapanellel vagy fűtőkábellel működtetett fűtésről, az jelentősen növelni fogja a háztartás villamos teljesítményfelvételét.

Az ilyen rendszerek kiépítése szükségessé teheti a csatlakozási teljesítmény bővítését, ennek azonban hálózati oldalról korlátai lehetnek. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az egyes fűtési megoldások jellemzően milyen külső hőmérséklet esetén lehetnek hatékonyak, illetve rendszerben gondolkodva a hőszigetelés is legalább ennyire fontos szerepet tölt be

- hívta fel a figyelmet. Majd pedig arra is kitért, hogy megnövekedhet-e háztartásunk energiafogyasztása, ha már régen építették ki az elektromos elektromos hálózatot. Mint kifejtette: az ingatlanok villamos hálózatánál legalább annyira fontos az állapot, mint a kor.

Ha a vezetékeken nincs sérülés, akkor érdemi fogyasztásnövekedést a felhasználó nem fog tapasztalni régen kiépített rendszer esetén sem. Az ingatlanok villamos hálózatának 6 évente történő felülvizsgálatára rendelet is kötelez minket, de általánosan is fontos szem előtt tartani a minőséger; ezt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület "Biztonságos villanyszerelés" programja is támogatja

- zárta Hartmann Bálint.

Sokként jött a bejelentés

Teljesen váratlanul érte a szakmát a kormányzat csütörtöki bejelentése a betáplálós napelemes rendszerek beszántásáról - mondta a Pénzcentrum megkeresésére Kaszás Anikó, a SolvElectric Technologies Kft. ügyvezetője.

Mindenki abba a hitbe ringatta magát, hogy 2023 december 31-ig megmarad a szaldós elszámolás, erre számítottunk, senki nem készült rá, hogy idő előtt vége lesz a szaldónak. Pláne, hogy egyébként nagyon el van maradva az MVM a már elkészült napelemes rendszerek átvételével: tudok olyanról, ami több hónapja készen áll, de nem történhet meg a végleges beüzemelés

- magyarázta a szakértő. Értelmezésük szerint viszont azok, akiknek az ügye már csak az MVM döntésére vár, még beleférnek a korábbi keretekbe, és beüzemelhetik a bteáplálós rendszert. A vállalat úgy számol, hogy akik csütörtök éjfélig még leadták igénylésüket, azok valószínűleg magkaphatják az engedélyt.

Kaszás Anikó is úgy látja, hogy abszolút valós probléma a kapacitáshiány: mint fogalmazott, azon is csodálkozott, hogy az utóbbi időben megnövekedett igényeket is ráengedték a hálózatra, amelyen nagyjából 30 éve nem történt érdemi fejlesztés.

A napelemrendszerek termelése időjárásfüggő, amikor süt a nap, akkor mindenki termel vissza a rendszerbe, amikor pedig nem optimálisak a körülmények, akkor a teljesítmény is csökken. Ez egy akkora tüskét idéz elő a hálózatban, amelyet nem is tud felvenni, ha az adott pillanatban nincsenek nagyobb fogyasztók bekapcsolva. Ez már a HMKE rendszereknél is problémát okozott

- magyarázta az ügyvezető, aki szerint nagyon sokan már nem is tudtak visszatáplálni a rendszerbe.

Visszatáplálni csak úgy tudunk, ha a feszültséget pár volttal megemeljük, viszont egyre többen szembesültek azzal, hogy egyszerűen lekapcsolt az inverterük. Ez azért történhetett meg, mert a környéken sok napelemes rendszer üzemelt: mindegyik emelt néhány voltot a feszültségen, viszont a rendszer 252 voltnál automatikusan lekapcsol

- mutatott rá Kaszás Anikó, aki szerint több panasz is érkezett már hasonló esetben. Ha pedig a rendszer lekapcsolja a napelemeket, akkor azok be sem tudnak termelni, így a háztartás nem "lőlegezi meg magának" a később elfogyasztott energiát.

Kérdésünkre a szakember azt is megerősítette, hogy a téli hónapokban a fűtés is gondot okozhat a magyar elektromos hálózaton.

Attól tartok, hogy idén télen lesznek áramkimaradások: ha a gázzal fűtőknek csak a töredéke áll át valamilyen elektromos fűtésre, akkor a téli fogyasztás nagymértékben megnő. Viszont ebben az időszakban a napelemes rendszerek nem tudnak olyan sokat termelni, mint nyáron, a visszatáplált energiamennyiség is kevesebb. Nyáron legalább a klímahasználattal párhuzamosan a betáplálás is erőteljesebb, így a két hatás viszonylag kompenzálódik, de a tél problémás lehet

- magyarázta a cégvezető.

Ennyivel drágább mostantól a napelem

Arra a kérdésünkre, hogy mennyivel kerül többe a szigetüzemű rendszer beüzemelése egy betáplálósnál Kaszás Anikó kifejtette, hogy minden egyes megrendelő más és más, így nehéz konkrét számokat mondani.

Összességében elmondható, hogy a növekvő energiaárakkal és az állami támogatásokkal elértük azt, hogy a valamikori 7-8 éves megtérülés sok esetben már akár 4-5 év is lehet a visszatápláló rendszereknél - sőt, időnként már beeshetünk 4 év alá is. A szigetüzemű rendszerek esetében fontos, hogy körültekintően válasszuk ki, hogy miben szeretnénk eltárolni a megtermelt energiát

- hívta fel a figyelmet a szakértő. Ugyanis bár az ólom-savas akkumulátorok olcsók - és épp ezért elterjedtek -, de a ciklusidejük 500-800 között van, azaz legjobb esetben is 2 évet bírnak, utána ki kell őket cserélni. A lítium-ionos megoldások már drágábbak, viszont hosszabb távon megtérülhet a befektetés, hiszen ezek 10 évet is kibírnak.

Attól függően, hogy milyen rendszert választunk, az árkülönbség lehet 30-40 százalékos is lehet egy betáplálós rendszerhez képest, de akár duplaköltség is. Minél több energiát szeretnénk eltárolni, annál magasabb lesz a bekerülési ár is. A szigetüzemű rendszereknél mindig a háztartás fogyasztása fogja ezt meghatározni, hiszen azt érdemes teljes egészében lefedni - ebbe érdemes belevenni akár az elektroms autó töltését is

- sorolta a szakértő, aki szerint viszont azzal mindenképpen számolni kell, hogy mialatt a szaldós elszámolásnak az volt az előnye, hogy nyáron a rendszer többet termelt, mint amit a háztartás elfogyasztott. A visszatáplált többlettel pedig le lehetett fedni a téli energiafogyasztást is, így jött ki a végelszámolásnál a nullás, vagy közel nullás villanyszámla.

Szigetüzemnél ellenben a fogyasztást követjük a termeléssel, télen pedig messze nem lehet annyi energiát termelni és eltárolni, mint nyáron. Így pedig soha nem lesz olyan gazdaságos, mint egy visszatáplálós napelemrendszer, viszont az energiaárakat elnézve ma már a tárolás is jobban megéri, mintsem a hálózatrókl használni az energiát

- magyarázta Kaszás Anikó, aki szerint a megtérülési idők tekintetében nagyvonalakban azzal kell számolni, hogy olcsóbb megoldásokkal 1-2 évvel tolódik ki, a drágább akkumulátorokkal számolva pedig hozzávetőleg 3-4 évvel lesz hosszabb a megtérülés, mint egy visszatápláló rendszer esetében. Hozzátette azonban, hogy ez minden esetben nagyban függ az egyéni felhasználástól.

Így már nem biztos, hogy megéri

Noha Gulyás Gergely a kormányinfón úgy próbálta jó színben eladni a lépést, hogy így a napelemes rendszer telepítéséhez nem lesz szükség a szolgáltató engedélyére, kiesik a bürokrácia, a lépés gyakorlatilag kinyírta a napelemes fejlesztéseket. Ugyanis, ahogy a miniszter is fogalmazott, ezen túl is mindenki megtermelheti azt az energiát, amit a háztartása felhasznál.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak szigetüzemű rendszereket lehet telepíteni Magyarországon az intézkedés visszavonásáig. Ennek a rendszernek az egyik legnagyobb hátránya, hogy ha megtelnek az akksik, akkor a termelés is leáll: hiába süt a nap, ha épp nem vagyunk otthon, így a háztartás minimális fogyasztással megy, akkor a rendszer sem termel energiát. A betáplálós rendszerrel ilyen probléma nem volt hiszen az "energiatároló" gyakorlatilag az elektromos hálózat volt, ami bevette a megtermelt, de fel nem használt energiát.

Ráadásul a szaldóelszámolás beszántásával az újonnan telepített rendszerek jóval később térülhetnek meg. Hiszen a betermelést kétirányú mérőórával követte a szolgáltató, és az éves elszámoláskor sok esetben akár az is előfordulhatott, hogy a háztartás napelemes rendszere több energiát termelt be, mint amennyit elhasznált - ez pedig lehetővé tette a gyakorlatilag nulla forintos villanyszámlát.

Nézzünk egy példát

Hogy megértsük, mennyivel is drágulnak meg a napelemes rendszerek, vegyünk egy egyszerű példát: a rezsiemelés végett egy család a kb. 30 ezer forintra ugró villanyszámláját (havi kb. 500 kWh fogyasztás, átalányfizetéssel) szeretné kiváltani napelemmel. Az intézkedés előtt villanyszámla nullázásához elegendő volt egy 5 kWp-s rendszer, amelyet hozzávetőleg 3 millió forintért szereltek volna fel a házra - ügyintézéssel, és a többivel együtt. A beruházás így 8,3 év alatt térült volna meg, hiszen évente hozzávetőleg 360 ezer forintnyi villanyszámlát spórolt meg a család.

Viszont, ha már a naponta kb. 16 kWh-s fogyasztásukat el szeretnék tárolni akkumulátorokban (mondjuk vesznek 3 darab, egyenként 5 kWh kapacitásút), akkor csak az akksik mintegy másfél-kétmillió forinttal dobhatják meg ennek az egésznek a költségeit - a legmodernebb, LiFePO4 lítium-ionos energiatárolókkal számoltunk. Azért kalkuláltunk egy teljes napra elég kapacitással, mert az esti órákban értelemszerűen akkuról menne a háztartás, és az akksikat egyébként nem tanácsos gyakran nullára meríteni. Emellett persze jól jön, ha adott esetben 24 órát is kihúz az ingatlan akkumulátorról.

Számoljunk azzal, hogy a rendszer így 5 millió forintba kerül, ami az éves szinten megtakarított 360 ezer forintnyi villanyszámlával számolva majdnem 14 évre növeli a megtérülési időt. És akkor még az alábbiakat is figyelembe kell venni:

  • az akkuk nem működnek a végtelenségig, a szakérők szerint kb. 10 évig használhatóak, tehát a megtérülési idő előtt cserélni kellhet őket ami tovább nyújthatja azt,
  • nem ideális körülmények között (például télen, borús időben) nem biztos, hogy a napelemek elegendő energiát termelnek majd a háztartásnak,
  • így pedig az sem garantált, hogy egyáltalán nem kell a "rendes" villamoshálózatból energiát venni, magyarul: villanyszámlát fizetni.

Hogy a napelemes rendszerek teljesítménye mennyire függ az időjárástól, az a MAVIR adataiból is jól látszik: mialatt idén januárban összességében csak 118 GWh-nyi áramot termeltek meg itthon napenergiával, addig a nyári hónapokban majdnem négyszer ennyit. A görbén az is látszik, hogy ahogy ismét elkezdtek rövidülni a nappalok, úgy a naperőművek teljesítménye is csökkenésnek indult.

Mindezek ismeretében a Greenpeace a múlt héten joggal mondta azt, hogy az intézkedéssel a magyar állam gyakorlatilag kinyírta a napenergiás fejlesztéseket Magyarországon.

Számos szakmai szervezet - az elmúlt években számos alkalommal figyelmeztette a kormányt, hogy a hálózat fejlesztése nélkül a napenergia terjedése előbb-utóbb akadályokba fog ütközni

- írta a szervezet.

Hitelből még így is megérheti?

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy hitel bevonásával milyen feltételekkel lehet beüzemelni a példában említett napelemes rendszereket, és mennyivel jár rosszabbul, akinek a szigorítás miatt csak szigetüzemű rendszert lehet telepíteni. Bár sokan ódzkodhatnak tőle, de pont a napelem az egyik olyan beruházás (a többi energetikai fejlesztés mellett), amelyre még hitelt is megéri felvenni, hiszen hosszabb távon profitálunk belőle az energiamegtakarítás révén - és nem mellesleg az ingatlan értékét is növeli.

A Pénzcentrum kalkulátorában megnéztük milyen feltételekkel adnak ma a bankok 3 millió, illetve 5 millió forint személyi kölcsönt (5 éves futamidőre, 3 éves munkaviszonnyal, nettó 300 ezer forintos jövedelemmel).

3 millió forintnyi kölcsön esetében a Cetelemnél már havi 65 212 forintos törlesztővel kaphatunk hitelt (12,05% THM mellett), azaz a példában szereplő család kicsit több mint a villanyszámla dupláját kell fizesse 5 éven át, hogy kipörögjön a napelem-beruházás költsége - ez még akár bele is férhet nullás villanyszámla mellett a költségvetésbe. Egyébként ezt az összeget az UniCredit Bank 67 976 forintos havi részletre adná, 13,6 százalékos THM-el, és a CIB Bank ajánlata sem sokkal marad el ettől, ahol 14,45 százalék THM mellett 69 147 forint lenne a havi részlet.

5 milliós kölcsön esetén azonban már majdnem az addigi villanyszámla négyszerese volna a törlesztő: itt az UniCredité a legjobb ajánlat, 13,6 százalék THM mellett 113 294 forintos havi részlet mellett. A Raiffeisen Bank ajánlata 114 920 forintos törlesztő mellett 14,82 százalékos THM-re szól, a CIB Banknál pedig ugyanezt az összeget havi 115 245 forintért lehetne felvenni, 14,45 százalék THM mellett.

Összességében ha a példában szereplő háztartás személyi hitelből fedezné a költségeket, a betáplálós rendszer még nem jelentene akkora érvágást nekik, mert bár 5 évig dupla villanyszámlát fizetnek, de utána gyakorlatilag ingyen termelik az áramot maguknak - hiszen a napelem árát már visszafizették a banknak. Ellenben a szigetüzemű rendszer költségeit személyi hitelből fedezni már jóval nagyobb falat, és nem is feltétlenül éri meg, ha csak a fentebb említett hátrányok listáján végigmegyünk.

Címlapkép: Getty Images
Jogi nyilatkozat: A cikkben található kalkulációk adatai tájékoztató jellegűek, szerződéses ajánlatnak nem minősülnek! Az egyes konstrukciókat az adott paraméterek (termék jellege, összeg, futamidő) alapján, kalkulátorunk számításai szerinti legkedvezőbb aktuális ajánlatok figyelembe vételével választottuk ki. Az említett pénzügyi szolgáltatóktól a Net Média Zrt., mint a Pénzcentrum.hu üzemeltetője nem részesül a megjelenésükre tekintettel közvetlen díjazásban. További részletekért kattints ide!
NEKED AJÁNLJUK
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. február 1. szerda
Ignác
5. hét
Február 1.
A civilek napja
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?