Brutálisan áramlanak ki a magyarok Budapestről: a legtöbben itt építenek most házat

A Takarék Index elemzői azt vizsgálták, hogy a szabályozásváltozások és a bevezetett támogatások, például az új lakások áfájának 5 százalékra csökkentése és a CSOK-kal vásárlók illetékmentessége, mennyire érhetőek tetten az építkezési szándékokban.

Visszaestek, majd beindultak az építkezések

A 2020 januárjától életbe lépett áfaemelés (5 százalékról 27 százalékra) már 2019 utolsó negyedévében meglátszott az építési kedven, csökkent a kiadott építési engedélyek száma, és ez a visszaesés 2020-ban tovább folytatódott. A tavalyi első negyedévben mindössze három százlakásosnál nagyobb projekt indult Budapesten, amiből csupán egy volt 27 százalékos áfás a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint. A második negyedévben 500 lakás értékesítése kezdődött meg, ami hosszú évek óta a legalacsonyabb számot jelentette, de ezt is alulmúlta 2020 harmadik negyedéve, ahol 300 lakás került csak piacra a fővárosban.

Miután 2020 őszén bejelentették, hogy az áfakulcs 2021 januárjától ismét 5 százalékosra csökken, élénkülés látszott a budapesti újlakáspiacon. Több, korábban felfüggesztett projekt értékesítése újraindult, valamint új ütemek lakásai váltak elérhetővé. Az élénkülés megfigyelhető volt vidéken is, az ELTINGA 2021 harmadik negyedéves, 505 projektet tartalmazó Vidéki Lakáspiaci Riport adatbázisába 140 az idei év elejétől a nyár végéig került be, mint teljesen új beruházás.

Bár az áfacsökkentést már tavaly ősszel bejelentették, a kiadott építési engedélyek száma 2020 utolsó negyedévében még nem mutatott drasztikus növekedést. Az idei első negyedévben alatta maradt az egy évvel korábbinak, bár az előző negyedéveket jóval meghaladta. A második és harmadik negyedév viszont jelentősen javuló számokat hozott. Így az idei év első kilenc hónapjában több mint 22 ezer engedélyt adtak ki, 30 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az engedélyek ezen szintje továbbra is elmaradt a 2017-2019-es évektől.

Az áfacsökkentés lassabb hatása az engedélyekre nem meglepő, 2016-ban is lassabban indult be a piac, az első negyedévben még ott sem volt olyan nagy az építési engedélyek száma. A második és harmadik negyedév akkor is nagyobb élénkülést hozott.

Eltérő dinamika a családi- és a társasházaknál

Jelentős különbség mutatkozott 2020-ban és 2021-ben a társasházi és a családi ház jellegű építések dinamikájában. Ez utóbbi tavaly jóval kevésbé esett vissza az előző évekhez képest, a társasházi építéseknél sokkal drámaibb volt a csökkenés. Míg 2017-2019-ben a társasházi jellegű építési engedélyek száma jelentősen meghaladta az egyszerű bejelentéssel létesítendő lakások számát, addig 2020-ban ez megfordult, miután utóbbiaknál 20 százalékos, előbbieknél viszont 49 százalékos volt a visszaesés. 

A kiadott építési engedélyek idei növekedésének hátterében elsősorban az egyébként is kevésbé visszaeső egyszerű bejelentések bővülése állt, az első kilenc hónapban majdnem 15 ezer ilyen történt, a tavalyi egész éves, kevesebb mint 13 ezer után. Ezzel szemben társasházi lakásokra valamivel több mint 7,5 ezer engedélyt adtak ki idén az első háromnegyed évben, 3 százalékkal kevesebbet, mint tavaly az első kilenc hónapban.

A társasházi lakásépítési engedélyek lassabb felfutása nem meglepő, egy társasházi projekt előkészítése és engedélyeztetése hosszabb időt vehet igénybe, így a tavaly ősszel ismertté vált szabályokra is nehezebben tudtak reagálni a nagyobb beruházások fejlesztői.

Vidéken gyorsabban indult be a növekedés

Budapesten a 2021 januárja és szeptembere között országosan megfigyelhető élénküléshez képest nem látszott javulás az engedélyek számában. Az első negyedév kimondottan alacsony számot hozott, majd a második negyedévben ugyan volt egy jelentős ugrás, a harmadik azonban ismét mérsékeltebb engedélyezési eredményt hozott. Az első kilenc hónapban körülbelül 4200 engedélyt adtak ki, ami 2015 azonos időszaka után a legalacsonyabb számot jelentette. A budapesti piac lassabb indulásának hátterében az állhat, hogy itt a társasházi építéseken belül is nagyobb projektekről van szó, amelyek előkészítése még hosszabb lehet.

A megyei jogú városokban az egyszerű bejelentések száma emelkedett az idei év első három negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest, és meghaladta a 2017-2019-es szinteket is. Emellett a társasházépítések is élénkültek. Összességében a kiadott engedélyek száma január és szeptember között jelentősen meghaladta a 2020 azonos időszakit, az előző évek első kilenc hónapját nézve azonban még elmaradást mutatott. A városokban a családi házak építése jóval magasabb arányt képvisel, mint a megyei jogú városokban, de itt is igaz, hogy jelentős emelkedés volt az egyszerű bejelentésekben és a nem egyszerű bejelentésekben is, előbbiek esetén a számuk meghaladta a 2017-2019-es szinteket is, utóbbiaknál megközelítette a 2019-est.

A községekben, ahol elsősorban családi házakat építenek, 2020-ban sem esett vissza annyira a kiadott engedélyek száma az előző évekhez képest, mint a városokban. Az idei év első kilenc hónapjában pedig még jelentősebb volt az építési kedv. Az egyszerű bejelentések száma megközelítette a 6 ezret, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest 58 százalékos emelkedést jelentett, de 2019-hez képest is több, mint 34 százalékost.

Somogy a Balaton miatt vezet a társasházaknál

Az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont 2019 óta gyűjti a vidéki újépítésű lakóingatlan-projekteket. A Vidéki Lakáspiaci Riport felmérésébe azok az épülő vagy tervezett, legalább 10 lakást tartalmazó társasházak kerülnek be, amelyeket aktuálisan értékesítenek. A 2021 harmadik negyedéves adatok szerint vidéken ilyen projektekben 13 500 lakás épül, Budapesten pedig 21 ezer ilyen lakás van. Míg vidéken inkább kisebb lakásos társasházak a jellemzőek, addig a fővárosban a nagyobb projektek. Ezt mutatja, hogy Budapesten 50 százalékkal kevesebb újépítésű projekt található a magasabb lakásszám ellenére.

Ugyanakkor vidéken is nagyon eltérő kép rajzolódik ki, ha az egyes területeket külön-külön vizsgáljuk. A megyék között a legtöbb (legalább 10 lakásos, értékesítés alatt álló projektben található) lakás Somogyban épül (2272), ami elsősorban a Balaton környékét jellemző jelentős építési hullámnak köszönhető, míg a második helyen Pest megye áll (1982 lakás), amit a főváros közelsége húz felfelé. Szintén sok (több mint 1800) lakás épül Győr-Moson-Sopron megyében. A negyedik és ötödik helyezett Hajdú-Bihar és Csongrád megyében ezer körül alakult a projektek lakásainak száma. Az ellenpólust Nógrád és Tolna megye jelentette, ahol tízlakásos projektben nincs értékesítés alatt álló lakás, de Békés megye is csupán 31 ilyen lakással rendelkezik.

A Balaton környéke kiemelt fejlesztési területnek számít a vidéki újlakás-piacon, főként a déli part. Szintén jellemző, hogy a nyugati megyékben és Pest megyében a megyeszékhelyeken kívüli kisebb városokban is épülnek társasházak, jellemzően a határ vagy a nagyváros közelsége jelent fejlesztési mágnest. A déli és keleti régiókban ugyanakkor inkább a megyeszékhelyekre korlátozódik a piac. 

A zöld hitel tovább növelheti a kedvet

A Takarék Index elemzői azzal számolnak, hogy az energiahatékony új lakások vásárlására vagy építésére október óta elérhető NHP Zöld Otthon Hitel tovább pezsdítheti az ingatlanpiacot mert nagyon kedvező kamatozású forrást biztosít a vásárlók számára, ráadásul a CSOK-ot igénylőknek nulla százalékos hitelkamat mellett érhető el.