Azon vitáztok, hány fokra hűtsétek a lakást, irodát? Itt a válasz!

Nehéz napok állnak mögöttünk, ráadásul az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb előrejelzései szerint, a néhány napos enyhülést követően, bőven lesz még kánikulában részünk augusztus folyamán. A brutális hőség ugyanakkor nemcsak szervezetünket terheli meg, az extrém meleg miatt energiafogyasztásunk is meglódul.

Hagyományosan a legmelegebb nyári hónapokban, vagyis júniustól augusztusig kiugró az elhasznált villamos energia mennyisége. A technológiai fejlődés folyományaként ugyanis a hazai lakóingatlanokban is mindinkább megjelennek a különböző klímaberendezések, melyek köztudottan zabálják az áramot. A berendezések elterjedését a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) fogyasztási adatai is alátámasztják:

Ugyanakkor a legtöbb munkahelyen, s néha még otthon is állandó vita tárgyát képezi, hány fokra is hűtsük a helyiséget a legnagyobb nyári kánikulában. Vannak, akik azt ecsetelik, hogy a hátukról is folyik a víz, míg mások a 25-27 fokban is jégvermet kiáltanak. Egy biztos, minden ember máshoz van szokva, más és más hőfokban érzi komfortosan magát.

Ugyanakkor egy ilyen helyzetben is képesnek kell lenni kompromisszumot találni. Természetesen a személyes álláspontokon túl léteznek irányadó értékek is, melyek a különböző funkciójú épületek, s azok helyiségeinek optimális hőfokát meghatározzák. Ezek elsősorban építészeti, s azon belül főként energetikai jellegűek, de akadnak munkavédelmi előírások, és egészségügyi ajánlások is.

Az épületekkel szemben általános elvárás, hogy azokon belül egyenletes, illetve ugyanolyan legyen a belső hőmérséklet minden időjárási viszony között és évszakban. Éppen ezért épületeinket úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy azok energetikai jellemzői megfeleljenek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben megfogalmazott elvárásoknak. Az előírások pedig kiterjednek az elvárható belső hőmérséklet mértékére is. Ezek természetesen részben az épület kialakításától, tájolásától, szerkezeteitől, részben pedig a használat módjától, a beépített hűtési, fűtési rendszertől is függő tényezők.

Az ajánlások szerint az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület, különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. Mindazonáltal télen a keletkező hő veszteséget pótolnunk kell fűtéssel, nyáron pedig hűtenünk kell a felmelegedett belső teret.

A fenti táblázatban meghatározott értékeket természetesen felülírhatja az időjárás. A legnagyobb kánikulában ugyanis egyre gyakoribbak a megfázások, s ez 90 százalékban a klímaberendezések rovására írható. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a készülékek veszélyesek, csupán a megfelelő üzemeltetés fontosságára hívják fel a figyelmet. A tapasztalatok szerint a megbetegedések zöme, mintegy 90 százaléka egyébként olyankor alakul ki, amikor odakinn borzasztó kánikula tombol, s mi botor módon túlhűtjük helyiségeinket.

Éppen ezért a szakértők többnyire azt tanácsolják, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség semmiképp se legyen több 8-10 foknál. Tehát, ha kint átlagosan35 körül alakul a hőmérséklet, ajánlatos 25-27 fokra beállítani a berendezést. Ezt egyébként az egészségügyi és a munkavédelmi előírások is megfogalmazzák. E szerint a külső és belső hőmérséklet közötti különbség 10 Celsius foknál nem lehet több.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a klímaberendezések szárítják a levegőt, a száraz levegőtől pedig könnyen kiszáradhat a szemünk, megfájdulhat a fejünk, sőt, kimerültek leszünk, ezek a problémák pedig befolyásolják a munka minőségét. Szintén gyakori probléma a készülékek nem megfelelő elhelyezése. Amennyiben a hideg levegő közvetlenül éri például a vállunkat, a nyakunkat, akkor ízületi fájdalmak és gyulladások is kialakulhatnak. A tapasztalatok szerint pedig egyre gyakoribbak az ilyen, úgynevezett "klímareumás" megbetegedések is.