Lejárt csütörtökön a téli kilakoltatási moratórium; a bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében ez az időszak minden év december 1-jén kezdődik és a következő év március 1-jéig tart. Bár a mai nappal tehát megszűnik moratórium, azonban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közleménye szerint nem kell többezres, több százezres kilakoltatási hullámra számítani.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara statisztikái szerint a tavalyi évben 200 alatt maradt a kilakoltatások száma egész évre vonatkozóan, ami a 2012-es évben - a beérkezett ügyek számának növekedésével párhuzamosan - növekedhet. Így a korábbi statisztikákra támaszkodva elmondható, hogy a teljes 2012-es évben a kilakoltatások száma várhatóan 250 - 300 alatt marad.
A kamara tájékoztatása szerint félreértés tehát, hogy a kilakoltatások száma megegyezik a 90 napon túli devizahitel tartozók számával. Mint mondják, a kilakoltatás ugyanis csak a legvégső állomása egy hosszú folyamatnak. Az adósok ellen először végrehajtási eljárás indul, ám a végrehajtási eljárások száma sem egyezik meg a kilakoltatások számával. Ez a végrehajtási eljárás akár évekig is eltarthat, és közben több olyan megoldás létezik, amellyel az adós visszafordíthatja a kilakoltatási folyamatot.
A hitelezővel történő megegyezésre a végrehajtási szakaszban is számos lehetőség adott, és a végrehajtó is több megoldási javaslattal segíthet a bajbajutottaknak, hogy a kilakoltatást elkerüljék. Az adós együttműködési hajlandósága esetén számos megoldás - például részletfizetés, az ingatlan szabadpiaci/hagyományos értékesítése, esetleg önkormányzati adósságkezelési segítség igénybevétele - létezik arra, hogy a lefoglalt vagyontárgyak értékesítését, vagy legrosszabb esetben a kilakoltatást elkerüljük.
A Kormányszóvivői Iroda az MTI megkeresésére azt közölte, a kormány a megalakulása után, már az első kormányülésen döntést hozott a kilakoltatási moratórium elrendeléséről, és azt eddig négyszer hosszabbította meg - először 2010. december 31-ig, majd 2011. április 15-ig, azt követően 2011. július 1-jéig, majd 2011. október 1-ig -, ezzel oltalmat adott a legnehezebb helyzetbe került adósoknak, és megakadályozta, hogy azok utcára kerüljenek.
Hozzátették: a kilakoltatási moratóriumot tavaly október 2-ától úgynevezett kényszerértékesítési kvóták váltották fel a rendes téli kilakoltatási moratórium kezdetéig, azaz december 1-jéig. A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak.
A Kormányszóvivői Iroda közölte, hogy a moratórium lejártával sem maradnak védelem nélkül a hiteleik következtében nehéz helyzetbe jutottak: az értékesítési kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben a lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék, jövőre, azaz 2013-ban a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés pedig csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Rámutattak arra: a lakáshitelesek megmentése kiemelt prioritás a kormány számára, és senkit nem hagynak magára, mert a lakás a családok legfontosabb vagyontárgya, több generáció munkájának eredménye, a családok létbiztonságának alapja.
Az otthonvédelmi akciótervvel a kormány célja, hogy gondoskodjon a bajba jutott, a hitelüket fizetni nem tudó rászorulókról - írták, hozzátéve: a devizahitelesek megmentésére már számos intézkedést hoztak, így a többi között az egyösszegű végtörlesztést, az árfolyamrögzítést, valamint a kamattámogatási programon túl a Nemzeti Eszközkezelő program életre hívását.
Az otthonvédelmi intézkedések célja, hogy a súlyos devizahitel-örökséget ne hosszú évekig nyögje az ország, hanem a családok, a bankok és az állam közös erőfeszítése révén a családok mielőbb szabadulhassanak ki az adósságspirálból - fűzte hozzá a Kormányszóvivői Iroda.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








