Félmillió magyar alatt ketyeg a bomba: ha ezt nem teljesítik, súlyos milliókat fizethetnek az államnak

Miközben Magyarországon 2010-ben és 2011-ben több mint 100 000 fő jelentkezett egyetemekre, főiskolákra nappali képzésre, addig 2012-re ez a szám durván bezuhant. Olyannyira, hogy a 2012-es szám, nem hogy a 100, de a 90 ezret sem érte el a maga 84 ezres számával. Igaz, ami igaz a felvettek számában nem volt ennyire nagy az eltérés, sőt arányait tekintve még sikeresebb is volt, mint az előző kettő.

De hogy miért ilyen fontos a 2012-es év a hazai felsőoktatásban? Ettől az évtől vezették be ugyanis hazánkban a hallgatói szerződések rendszerét. Ennek lényege, hogy a tanulóknak meghatározott időn belül diplomát kell szerezniük, majd ezután legalább annyi ideig rendelkezniük kell hazai munkaviszonnyal a következő 20 (!) évben, mint amennyi az állami ösztöndíjas tanulmányuk idejük volt.

Hogyan muzsikálnak a hallgatói szerződések?

A hallgatói szerződések bevezetése után 11 évvel kíváncsiak voltunk, hogyan teljesültek ezek a szerződések a kezdetek óta. Kérdéseinkkel megkerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, akik válaszaikban kiemelték, "ma Magyarországon tíz egyetemistából közel nyolc állami ösztöndíjasként kezdi meg tanulmányait.". Elárulták azt is, hogy

átlagosan egy állami ösztöndíjas tanuló képzési költsége 6 millió forint.

Ezt a költséget szeretné tehát az állam visszaforgatni a gazdaságba: ahogy a minisztérium írja, „Magyarország azért fordít közforrásokat az egyetemisták tanulmányára, hogy végzésüket követően tudásukkal a magyar gazdaságot, a magyar társadalmat szolgálják. A nyers adatokat tekintve pedig az ösztöndíjrendszer 2012-es bevezetése óta jelenleg 478 568 diáknak van élő hallgatói szerződése.

Érdemes megemlíteni, hogy 2012 és 2022 között majd 600 000 diák kezdte meg tanulmányait hazai egyetemeken, egészen pontosan 595 029-en. Ez azt jelentené, hogy a diákok 80 százalékának még élő szerződése van. Igaz, 2023 szeptemberében az azt megelőző évekhez képest rekordsok embert vettek fel képzésekre, pontosan 94 785 főt. Hogyha ezt is hozzácsapjuk a 2012 óta felvételt nyert hallgatók számához, akkor azt mondhatjuk, hogy

a hallgatói szerződések bevezetése óta az egyetemekre felvett diákok kb. 30 százaléka már most visszafizette azt.

A minisztérium lapunkkal közölte azt is, hogy a hallgatói szerződések kapcsán visszafizetési kötelezettség a képzési idő túllépése miatt keletkezhetett eddig. Ez összesen 692 személyt érint, akik rendben teljesítik is visszafizetési kötelezettségeiket. Értelemszerűen, mivel a törvény 20 éves időablakot hagy arra, hogy a végzettek Magyarországon dolgozzanak, ezért erre az időtartamra vonatkozóan még nem keletkezhetett visszafizetési kötelezettség.