Ők a közelgő nyugdíjkatasztrófa első magyar áldozatai: meddig bírják még?

Az Európai Unióban az 55-64 éves férfiak és nők foglalkoztatási aránya magasabb volt (65 és 52 százalék), mint az átlagos férfi és női foglalkoztatási ráta (60 és 48 százalék) teljes egészében 2018-ban - derült ki egy friss jelentésből. Ez önmagában is megdöbbentő adat, de ha még hozzávesszük azt, hogy 2003-tól 2018-tól mekkora mértékben változott az idős európaiak foglalkoztatási rátája, akkor aztán tényleg lehet hüledezni.

A statisztikákból látszik, hogy 15 év leforgása alatt arányaiban bődületesen megugrott az Európai Unióban az időskori foglalkoztatás. Míg például 2003-ban az 55-64 éves férfiak csupán 49 százaléka dolgozott, addig 2018-ra ez az arány 65 százalékra ugrott. A nők esetében is óriási a bővülés, míg 15 éve csupán a nők 30 százaléka dolgozott, addig tavalyra már több mint a felük, 52 százalékuk. 

A magyarok is megszívták

Ahogy a magyar adatokból is látszik, hazánkban is bődületesen megugrott az időskori foglalkoztatási ráta. Ha megnézzük, Magyarországon 2003-ban a férfiak csupán 38 százaléka dolgozott, míg a nőknél ugyanez az arány mindössze 21 százalék volt. Ehhez képest

Ez azt jelenti, hogy nők közül több mint dupla annyian dolgoznak ma a vizsgált korosztályban, mint 15 évvel ezelőtt. De a férfiaknál is majdnem kétszeres a növekedés mértéke. Mindez pedig azt jelenti, hogy átlagosan a magyar 55-64 éves állampolgárok közül 

Az óriási növekedés mértéke persze egyáltalán nem véletlen. Átlagosan elmondható például, hogy az általános nyugdíjkorhatár a legtöbb országban, így az EU országaiban, természetesen Magyarországon is növekszik. Minderre többek között hazánkban például azért van szükséges, mert a jelenleg hatályos felosztó-kiróvó rendszer lényege, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy 

Éppen ezért van szükséges olyan intézkedésekre, ami minél több ideig munkában tartja a munkaképes lakosság tömegeit. És a 65 év még csak nem is a jéghegy csúcsa, hiszen a Portfolió korábbi elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között viszonylag stabilan fenntartható legyen a rendszer 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.

Arról nem is beszélve, hogy az állampolgárok önállóan is simán dönthetnek idős korban is a munka világa mellett, hiszen az öregkor pénzügyi biztonság növelésének egyik módja, hogy az ember hosszabb ideig a munka világában marad. Az időskorúak, akik késleltetik a nyugdíjba vonulást, több pénzt keresnek, további nyugdíjjogosultságokat halmoznak fel, és a jövedelmek egy részét megtakaríthatják.