Így kerüld el a pénzügyi összeomlást 2024-ben: ez a 6 mestertrükk működik, nem kell többé aggódnod

Egy tavaly januárban publikált kutatás szerint a magyarok többsége elsősorban egészségesebb életmódot szeretne folytatni – az újévi fogadalmak 40 százaléka sportolásra, rendszeresebb mozgás elvégzésére irányult. Ezután az egészségesebb táplálkozásra, illetve ezzel együtt a fogyásra vonatkozó fogadalmak voltak a leggyakoribbak – ezek aránya 39 százalék volt.

A fogadkozók többsége tehát az életmódján és a külsején változtatott volna, ám a pénzügyi célokkal, megtakarítás képzésével kapcsolatos fogadalmak is gyakoriak voltak (35%). Ez természetesen üdvözlendő, hiszen mindenkinek csak a hasznára válhat, ha tudatosabban kezdi el kezelni a pénzügyeit, ahogyan az is hasznos lehet, ha kifejezett célokat is megfogalmazunk a magunk számára.

A szomorú tapasztalat azonban az, hogy ezek a fogadalmak csak ritkán válnak valóra, a többségük pusztán egy be nem váltott ígéret, egy meg nem valósított cél marad. Az alábbiakban viszont éppen olyan módszereket mutatunk be, melyek segítségével apránként tényleg valóra válthatjuk a leggyakoribb pénzügyi vonatkozású fogadalmakat.

1. Tegyünk rendet a költségvetésben

Gyakran elhangzó fogadalom, hogy a fogadkozó a jövőben visszafogja a „felesleges kiadásokat” annak érdekében, hogy minden hónapban félretehessen némi tartalékot. Ez eddig egy jól hangzó és teljesen logikus lépésnek tűnik, ám a terv megvalósításába mégis sokaknak beletörik a bicskájuk, aminek gyakran az az oka, hogy a fogadalom gazdája nem látja át a havi kiadásait, nem tudja, hogy pontosan mire és mennyit költ, emiatt pedig a kiadások csökkentése sem sikerül.

Érdemes tehát azzal kezdeni az egész folyamatot, hogy elkezdjük nyomon követni a kiadásainkat, hogy legyen egy átfogó képünk arról, hogy mire és mennyi pénz megy el egy-egy hónapban. Hogy ezt hogyan csináljuk, az ránk van bízva – használhatunk ehhez valamilyen telefonos alkalmazást, Excelt, vagy akár egy hagyományos füzetet is, a lényeg, hogy lehetőleg minél pontosabban feljegyezzük a kiadásainkat.

Mindössze néhány hónap alatt már képet fogunk kapni arról, hogy mik azok a „felesleges” kiadások, melyeken keresztül megállíthatjuk a pénz elfolyását. Ezen a ponton már érdemes egy havi költségvetést is összeállítani – tervezzük meg, illetve vegyük számba, hogy mire mennyit fogunk költeni, illetve mire és mennyi pénzt szeretnénk megtakarítani. Így máris sokkal tisztában áttekinthető lesz, hogy állunk a pénzügyi célok megvalósításában, hiszen az elkészített költségvetés követésével nem fogunk többet költeni a kelleténél, illetve azt is számszerűsíteni tudjuk majd, hogy mennyi ideig és mennyi pénzt kell félretennünk, ha mondjuk egy nagyobb kiadásra szeretnénk pénzt megtakarítani.

2. Ne költsünk arra, ami nem kell

Amennyiben a fenti lépéseket már megvalósítottuk, úgy már világos képünk lesz arról, hogy mik a kötelező, rendszeres kiadások, és melyek azok, melyek nem létszükségletek, így tehát csökkenthetők is annak érdekében, hogy több pénz maradjon a zsebünkben a hó végére.

A kiadások csökkentésére számos megoldás kínálkozik, melyek közül az egyik leghatásosabb, ha elkezdünk tudatosabban táplálkozni, egyúttal pedig elkezdjük magunknak készíteni az ételt. Az otthon főzött, sütött ételekre való átállással rengeteg pénzt spórolhatunk meg az éttermeken, ételrendelésen, ráadásul a saját ízlésünk szerint és egészségesebben készíthetjük el a menüt.

Természetesen ennek is van hátránya, hiszen az étel elkészítése időt és energiát emészt fel, ráadásul némi tervezést is igényel, hogy tudjuk, mikor mit szeretnénk készíteni. Éppen ezért annak, aki korábban szinte sosem főzött otthon, érdemes csak apránként, fokozatosan áttérnie erre, hogy ne érezze úgy, hogy hirtelen túl nagy terhet vett magára.

Ugyancsak pénzt spórolhatunk meg, ha nem veszünk meg olyan eszközöket, melyekre egyébként csak szökőévente egyszer van szükségünk – persze megnyugtató lehet a tudat, hogy a garázsban például a legspeciálisabb szerszámok is megtalálhatók, de ha azokat csak elvétve használjuk, akkor célszerűbb lehet csak bérelni, kölcsönkérni azokat, vagy legalábbis nem újat, hanem használtat vásárolni belőlük.

Különösen igaz ez az olyan eszközök, tárgyak esetében, melyekről tudjuk, hogy csak néhány évig lesz rájuk szükség – gyerekbútorokra, játékokra, kisgyerekeknek szánt biciklikre. Ezeket néhány év alatt úgyis kinövik a gyerekek, így miért ne lehetnének ezek használtak.

Ha valamire mégis szükségünk van, ám nem azonnal, akkor érdemes kivárni egy-egy akciót, leárazást, hiszen így megint csak lényegesen olcsóbban juthatunk hozzá a kiszemelt termékekhez.

3. A kötelező kiadásokat is érdemes áttekinteni

Természetesen vannak olyan kiadások, melyeket nem tudunk eliminálni, ám ez nem jelenti azt, hogy azért ne lehetne csökkenteni ezeket. Amennyiben megengedhetjük magunknak, úgy érdemes lehet energetikailag korszerűsíteni otthonunkat, hiszen egy ilyen beruházással csökkenthetjük a rezsiköltségeket.

Ha a fentiekre nincs lehetőségünk – vagy szükségünk, mert egy korszerű ingatlanban lakunk -, a rezsin kívüli állandó kiadásokkal még mindig kezdhetünk valamit. Érdemes 2-3 évente körülnézni a piacon, hátha találunk az éppen meglévőnél kedvezőbb pénzügyi termékeket (pl. lakásbiztosítást, jelzáloghitelt, kgfb-t, cascót stb.). Ha igen, akkor ne féljünk biztosítót, bankot váltani.

De a 10 éve meglévő ilyen-olyan előfizetéseket (tévé, internet, telefon stb.) is érdemes időről-időre átnézni, hiszen nem kizárt, hogy találunk egy kedvezőbb ajánlatot.

4. Tegyünk rendszeresen félre

Sosem tudhatjuk mit hoz a jövő, így érdemes a lehető legtöbb pénzt félretennünk annak érdekében, hogy ne legyünk felkészületlenek az esetleges váratlan kiadások ellen. Pénzügyeink alapos feltérképezése, a költségvetésünk elkészítése és a felesleges kiadások lefaragása mellett igyekezzünk minél előbb elkezdeni megtakarítani.

Jó úton járunk, ha a fenti lépések megvalósítása után képesek vagyunk követni az 50-20-30 szabályt – ennek lényege, hogy a havi bevételünk 50 százalékából fedezzük a kötelező kiadásokat, a 20 százalékát takarítsuk meg, míg a maradék 30 százalékát bármi egyébre elkölthetjük.

5. Képezd magad

Sosem késő új dolgokat megtanulni, arról nem is beszélve, hogy frissen szerzett tudásunkkal spórolhatunk – például képesek leszünk megoldani valamit, amihez amúgy szerelőt kéne hívnunk, vagy akár pénzt is kereshetünk – például egy jobb munkahely megszerzésével vagy valamilyen kiegészítő foglalkozással.

A tanulás senkinem sem árt, ha azonban azt tapasztaljuk, hogy a fenti lépések elvégzése után sem vagyunk képesek a bevételünk 50 százalékából fedezni a kötelező kiadásokat, akkor szinte kötelező – ebben az esetben az anyagi helyzetünk annyira törékeny, hogy érdemes valamilyen versenyképesebb tudásra szert tennünk, hogy a kiadások csökkentése mellett a bevételünk növelésére is képesek legyünk.

6. Ne várjunk el lehetetlent magunktól

Az újévi fogadalmak jelentős része sosem teljesül, aminek az egyik legfontosabb oka, hogy a fogadkozók túlságosan nagy célokat tűznek ki maguk elé, ráadásul azokat sokszor egészen gyorsan szeretnék megvalósítani. Az is gyakori, hogy a fogadalomban megfogalmazott cél egyszerűen túlságosan általános, emiatt aztán a fogadkozó nem tudja, hogy pontosan mit is szeretne elérni.

Vegyük például a leggyakoribb fogadalmakat, a több sportot és az egészségesebb életmódot. Ezek nagyon szép célok, de ha az elmúlt 10 évben semmit sem mozogtunk, akkor nem szerencsés elvárni magunktól, hogy januártól heti ötször sportoljunk. Az ilyen átmenet nélküli, gyors életmódváltások gyakran nem bizonyulnak tartósnak, hiszen az ember egyszerűen túl megerőltetőnek érez egy ekkora és ilyen hirtelen változást.

Célszerűbb lassabban, apránként változtatni a hétköznapi rutinon, fokozatosan egyre több mozgást, sportot beépíteni abba. A többség a kedvenc – ám gyakran egészségtelen – ételek elhagyására sem képes egyik napról a másikra, így érdemes az étkezés terén is fokozatosan átszoktatni magunkat az egészségesebb ételekre.

Ha pedig kifejezetten a fogyás a cél, akkor érdemes megfogalmazni, hogy konkrétan mennyit és mikorra szeretnénk leadni, illetve kisebb, beláthatóbb célokat is érdemes azon belül megfogalmazni. A folyamat így átláthatóbb, tervezhetőbb, ellenőrizhetőbb lesz.

Mindez persze a pénzügyekre is igaz – gondoljuk át, hogy mire és mennyi pénzt szeretnénk félretenni, majd gondoljuk át, hogy ez mit is jelent egy-egy hónap vonatkozásában. Így apránként tényleg hozzáláthatunk az újévi fogadalom teljesítéséhez.