Meglepő húzásra készülnek: a lakosság szunnyadó megtakarításaira tenné rá a kezét a kormány

Március 25-én, Frankfurtban bejelentették, hogy Európa gazdasági versenyben való helytállásának egyik lehetséges eszközét a polgárok fel nem használt megtakarításai jelentik. Az európai kormányok különböző stratégiákat dolgoznak ki annak érdekében, hogy mozgósítsák a háztartások megtakarításait: Olaszország például államkötvényeket kínál a lakosságnak, Franciaország egy páneurópai megtakarítási termék létrehozását tervezi, míg Nagy-Britannia adókedvezményekkel ösztönzi a brit részvényekbe történő befektetést.

Ezeket a kezdeményezéseket arra alapozzák, hogy Európának jelentős mennyiségű felhalmozott készpénz áll rendelkezésre, amelyet az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni növekedési és termelékenységi szakadék csökkentésére lehetne fordítani – ide tartozik többek között a zöld átállás vagy a hadsereg megerősítése is. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik szerint ezek a programok nem fogják megoldani az európai gazdaság alapvető problémáit és csalódást okozhatnak a megtakarítóknak. Daniela Gabor professzor szerint az említettek csak egyszerű megoldási alternatívák bonyolult problémákra.

Az európai lakosság hagyományosan többet takarít meg az amerikainál, ami részben a bizonytalan élethelyzetekre - például az ukrajnai háborúra - vezethető vissza. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szerint ezek a "szunnyadó" pénzek hozzájárulhatnának a jóléti célokhoz, azonban a korábbi hasonló kezdeményezések nem mindig jártak sikerrel. Tipikus példa erre, hogy az olasz kis- és középvállalkozásokba történő befektetések jelentősen alulteljesítettek a globális részvényekkel szemben. Számos közgazdász szerint viszont a bankbetétek fontos finanszírozási forrást jelentenek a bankok számára, így elutasítják a "szunnyadó pénz" fogalmát is.

A problémát leginkább az alacsony értékű beruházások és a csekély növekedési kilátások okozzák Európában. Dirk Schumacher szerint nem a finanszírozás hiányosságai állnak a háttérben, sokkal inkább a kereslet hiánya és a strukturális változtatások szükségessége felelnek a problémákért.

Némelyik ország közvetlenül is kölcsönkér a polgároktól, ami államadósság formájában nyilvánul meg. Ez átmenetileg stabilabb befektetői bázist jelenthet, ám hosszú távon korlátokat szabhat az állami kiadások ellenőrzésére irányuló erőfeszítésekre nézve és túlzott hazai koncentrációt eredményezhet. Összegezve: miközben Európa arra törekszik, hogy kihasználja a polgárok megtakarításait gazdaságának fellendítése érdekében, fontos lenne figyelembe venni ezeknek a stratégiáknak az előnyeit és a potenciális buktatóit is - teszi hozzá a Reuters.