Áll a bál a betéti kamatoknál Magyarországon: most akkor keveset vagy épp eleget kamatoznak?

Alig látni a tavaly nyáron bejelentett kamatemelkedések hatásait a lakossági betétekben, vagyis nem működik megfelelően a monetáris transzmisszió - ezt mondta múlt héten Virág Barnabás MNB alelnök. A bankok egy, a Világgazdaság által készített körképben úgy reagáltak: figyelik a piaci folyamatokat, de nem értenek egyet az MNB kritikájával.

Az OTP a kérdésre azt mondta: vannak olyan betéti termékek is, melyek az MNB-s alaprátához igazodnak, de folyamatosan elérhetők a magasabb kamatozású, akciós betétlektöési ajánlatok is a kínálatban.

A K&H úgy reagélt, hogy a kamatokat nem csak az MNB által megállított alapkamathoz, hanem a piachoz is árazzák. Kiemelték azt is, hogy az ügyfelek számára nem kizárólag a betétek, de a befektetések is állandóan elérhetők, s most a járványhelyzet után egyre többen is fordulnak ezek felé.

A CIB Bank úgy reagált, hogy éppen az MNB statisztikáiból látszik az emelkedés, és az állampíprok továbbra is erős szereplők. A Gránit Bank szerint pedig ők folyamatosan figyelik a központi kamatemeléseket, ráadásul az összehasonlítások szerint is piacvezető kamatokat kínálnak a betétekre.

Azt egyébként a jegybank statisztikái is mutatják, hogy alaposan megugrott a lakossági betétek kamatlába: a lekötött betéteknél februárban 2,21 százalék volt az átlag, mindössze egy hónappal később már 3,3 százalék. A betétek kiigazított összege is jól áll, márciusban 628 milliárd forint volt ez az összeg, 2014 szeptembere óta először ment 600 milliárd fölé.