Hogyan vásárolunk befektetési alapot?

2007 első félévének végére a háztartások által birtokolt befektetési jegyek együttes értéke megközelítette a 2,000 milliárd forintot, ráadásul 2006 közepe óta a lakossági befektetők mintegy 150 milliárd forintot helyeztek el hazai és külföldi befektetési alapokban. Az alapok tehát egyre inkább megkerülhetetlenekké válnak, ha a megtakarításainkról van szó, és a tapasztalatok szerint a befektetők is mind tudatosabbá válnak a megfelelő alap kiválasztásakor. De mégis mi motivál bennünket, hogy alapokban helyezzük el a pénzünket, mi alapján választunk és mit várunk el az alapunktól? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a GfK Hungária egyik legfrissebb felmérésében.

2007.10.01 13:28
Aki megtakarítani akar, befektetési alapot választ

Van megtakarításunk és tartunk a nyugdíj bizonytalanságától

A már korábban felhalmozott megtakarításainknak szeretnénk helyet találni, ez a legerősebb motívum az alapok keresése mögött - derül ki a GfK Raiffeisen Capital Management megbízásából készült kutatásból -, hiszen a megkérdezetteknek több mint fele említette ezt a szempontot, mint motiváló tényezőt. Ennél jelentősen kevesebb említést kapott, de még így is fontosnak mondható a nyugdíjjal kapcsolatos bizonytalanság, mint a befektetési alapok felé mutató motiváció. Szintén viszonylag sokan említették, hogy elégedetlenek a más megtakarítási formákon elérhető hozamokkal, ezért néznek szét a befektetési alapok piacán is.

Hogy miért? Mert ismert bank forgalmazza és szakemberek kezelik!

A befektetési alapok mellett szóló érvek között legelső helyen az ismert forgalmazók állnak, a megkérdezettek által adott válaszok átlaga ugyanis azt tükrözi, ezzel az állítással a többség egyetért. Szintén kevés kétséget fűznek a befektetők ahhoz, hogy a befektetési alapokat hozzáértő szakemberek kezelik, így megéri rájuk bízni a pénzt. Kevésbé értenek ugyanakkor egyet az alapokon elérhető magasabb hozammal és a költségek átláthatóságával a lakossági befektetők, legalábbis ezeket a szempontokat nem tartják igazán meggyőző érnek a befektetési alapok terén. Ez azért is érdekes, mert a GfK 2006-ban készült felmérésében a megkérdezettek 62 százaléka tartotta fontosnak, illetve nagyon fontosnak az átláthatóságot egy-egy megtakarítási termékkel kapcsolatban.

Ennek egyik ékes példája, hogy éppen a Portfolio.hu cikkét olvassa, de ugyanezt támasztják alá a befektetésijegy-tulajdonosok által adott válaszok is, hiszen többségük az információk forrásaként az Internetet (is) említette. A második helyre - szintén igen magas említési aránnyal - maguk az alapokat forgalmazó bankok futottak be, míg a nyugat-európai piacokon komoly szerepet játszó független pénzügyi tanácsadók fontossága egyelőre csak a barátok és a nyomtatott sajtó szintjén áll a válaszok alapján.

Mindez arra utal tehát, hogy a befektetési alapokba fektetők sokkal tudatosabban és célzottabban gyűjtenek információkat az alapokról, mint a lakossági megtakarítók általában, illetve az elmúlt egy évben jelentősen növekedhetett a pénzügyi információkat is online forrásokból gyűjtők száma, hiszen a GfK tavalyi felmérésében még a megtakarítóknak csupán 8 százaléka említette az Internetet, mint a tájékozódás eszközét. Igaz, ebben a felmérésben az élen a közvetlenül a pénzintézetektől származó információk álltak, ami összecseng a legfrissebb megfigyelésekkel is.

Egy évvel ezelőtt ráadásul csak a megkérdezettek 9 százaléka tartotta magát tájékozottnak a befektetési alapok terén, míg a mostani, kifejezetten a befektetési jegyek tulajdonosaira fókuszáló felmérés szerint a befektetők többsége legalább havonta, de akár hetente tájékozódik az alapokat illetően. A befektetési alapok vásárlói tehát tudatosan és rendszeresen szereznek információkat, szemben az egyéb megtakarítási termékekben gondolkodó szélesebb rétegekkel.

Inkább egyszeri befizetésekkel operálunk

A befektetési jegyeket vásároló befektetők 60 százaléka rendszeres befizetéssel, illetve egy egyszeri nagyobb összeggel és később rendszeres befizetésekkel hizlalja megtakarításait, így csupán 40 százalék azoknak az aránya, akik egyetlen egyszeri befektetést eszközölnek egy-egy alapba. A rendszeresen befizetett összegek ugyanakkor a megkérdezettek 56 százalékánál nem haladja meg a 200 eurót, míg a teljes alapokban tartott vagyon a befektetők 83 százalékánál nem több mint 20 ezer euró, azaz mintegy 5 millió forint.

Természetesen ez sem tekinthető elenyésző összegnek, de a befektetők hangulata arra utal, hogy tovább növekedhet az alapokban elhelyezett befektetések nagysága. A megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett volt az eredményekkel, és a jövőben is a befektetési alapokat választja, emellett a kifejezetten elégedetlen ügyfelek aránya pedig csupán 6 százalék körüli volt.