Mire figyelj a befektetési alap kiválasztásánál?

Addig a legtöbben eljutnak, hogy megértik, a múltbeli teljesítmény nem jelent garanciát a jövőre nézve (ez ugyanis szerepel a legtöbb hirdetményben), ezen a ponton azonban tanácstalanná válnak, a többi érdekes adatra ugyanis egy kicsit vadászni kell.

Indexkövető vagy aktívan menedzselt alap?

Ezzel a kérdéssel korábban, alábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk, így most csak rövid összefoglalást adunk a területről.

Befektetési alapba fektetnél? - Érdekes eredmények láttak napvilágot...

Az indexkövető alapok általában alacsonyabb költségű alternatívát jelentenek, elsősorban kisbefektetőknek, mivel az aktívan menedzselt alapok mögött (kedvező esetben) képzett szakembergárda és kidolgozott befektetési stratégia áll, melynek természetesen ára van.

A fentiekből adódóan egy aktívan menedzselt alap esetében a menedzser szakértelme, a vállalat és a befektetési filozófia mellé tesszük le a voksunkat. A döntés meghozatalát segítik a negyedéves összefoglalók, melyek általában magyarázattal szolgálnak az alap teljesítményéről és tartalmaznak egy "menedzsment-kommentár" részt is.

A leglényegesebb, hogy minden esetben győződjünk meg róla, az alapot konzisztensen menedzselik és a kitűzött stratégiát követik.

Figyelj a költségekre!

Számos kutatás igazolta már, hogy az alapok jövőbeli teljesítményére a múltbeli árfolyam-alakulásnál sokkal jobb magyarázatot adnak a kapcsolódó költségek, melyek kedvezőtlen esetben a hozam nagy részét felemészthetik.

Több tanulmány szerint is igaz, hogy hosszabb távon az alacsonyabb költséggel járó alapok jobban teljesítenek, mint költségesebb társaik.

Tisztában kell lenni a kockázattal!

"Kockázat nélkül nincs hozam" - szokás mondani, nem árt azonban ezen a gyakorlatban is elgondolkodni. Hiába találunk egy több éve kiemelkedően teljesítő befektetési alapot, mérlegelni kell, hogy a szép hozam miből is jött össze.

A befektetők többsége nem egyszerűen kiemelkedő, sokkal inkább konzisztens teljesítményre vágyik. A kockázat megítélésekor hasznos lehet az egy jegyre jutó nettó eszközérték grafikonok tanulmányozása, majd a volatilitás összevetése az azonos kategóriába tartozó más alapokkal. Külföldön erre már külön honlapok állnak a tudatos befektetők rendelkezésére, nehogy belenyúljanak a legforróbb és kiemelten kockázatos alapokba.

Ne legyen sok átfedés!

Amennyiben ugyanabban az eszközosztályban több alapba fektettünk, fennállhat annak a veszélye, hogy jól diverzifikáltnak érezzük a portfoliónkat, holott a valóságban előfordulhat duplikáció. (Könnyen lehet, hogy két különböző részvényalapban is előfordulnak ugyanazon papírok.)

A túlzott diverzifikáció oda vezethet, hogy az index teljesítményét közelítő hozamot érünk el, csak éppen jóval magasabb költséggel, mintha indexkövető alapba fektettünk volna. Jim Peterson a Schwab Center for Investment Research alelnöke szerint adott eszközosztályban nem érdemes háromféle alapnál többet tartani, összességében pedig a 10-12 fajta befektetési jegynél magasabb szám esetén már okkal gondolkodhatunk a túlzott diverzifikáción.

Stratégia-váltás? - Át kell gondolni...

Előfordulhat, hogy egy alap egyszercsak elkezd új területeken is befektetni (pl. egy részvényalap új szektorok felé nyit), így könnyen lehet, hogy az újonnan kialakult portfolió már nem tükrözi korábbi elvárásainkat.

Minden döntésnél figyelembe kell vennünk, hogy portfoliónk elemeinek olyan jól kell együttműködniük, mintha egy profi focicsapatról lenne szó: a nagyobb vállalatok papírjaira koncentráló részvényalapot például tökéletesen kiegészíti a kisebb, növekedés-orientált cégekbe fektető alap, amint azonban az egyik elmozdul az eredeti stratégiájától, el kell gondolkodni, érdemes-e továbbra is tartanunk.

Russ Kinnel a Morningstar Inc. elemzője szerint a stratégiában bekövetkező éles változást riasztó jelként kell felfogni, ez ugyanis azt mutatja, hogy az alap kezelői nem igazán bíztak az eredetileg lefektetett stratégia sikerében.