Spekuláló nyugdíjalapok: hol van a biztonság?

Akár 40% is hedge fundban

Piaci becslések szerint 2008-ra a nyugdíjalapok és egyéb intézményi befektetők hedge fundokban tartott vagyona elérheti a 300 mrd USD-t az USA-ban. A nyugdíjalapok az intézményi vagyon mintegy 40%-át teszik ki.

Bár a legtöbb nyugdíjalap viszonylag óvatos ezzel a befektetési formával kapcsolatosan, a "bátrabbak" aránya is emelkedik. Egyre több az olyan alap, ahol a vagyon 20%-a vagy akár annál több is hedge fundok kezében van. Létezik olyan nyugdíjalap is, hogy a hedge fundok kezében az alap vagyonának közel 40%-a van.

Még mindig laza a szabályozás

A hedge fundok természetesen rendelkeznek valamilyen leírt befektetési politikával, ugyanakkor szabályozásuk lényegesen lazább pl. a "normál" befektetési alapokhoz képest. A fedezeti alapok korábban jellemzően néhány vagyonos magánszemély zártkörű társaságaiként működtek, ugyanakkor ez a kép a likviditás felduzzadásával, a magasabb hozamokért vívott harc erősödésével már a múlté lett. Sok nyugdíjalapnak ahhoz, hogy kifizetéseit hosszú távon teljesíteni tudja 6-7%-os nominális hozam elérésére van szükség. Amikor egy 10 éves amerikai államkötvény hozama 4.5% körül van, akkor nem könnyű ezt a feltételt teljesíteni.

Kockázat és állami mentőöv

A rendszer működése ugyanakkor számos kérdést felvet az elvek szintjén is. A nyugdíjalapok csődjét az állam nem igazán engedheti meg, legalábbis abban az értelemben nem, hogy az alap tagjai, befizetői később semmilyen juttatásban ne részesedjenek. Emiatt egy szövetségi intézményen keresztül létezik egy állami garancia a kifizetések teljesítésére, melyet csőd esetén adóbevételekből biztosítanak. Emiatt felmerül a kérdés, hogy amikor az első számú szempont a biztonságra törekvés kellene hogy legyen, szükség van-e ilyen mértékű kockázatvállalásra a Wall Street legnagyobb díjait felszámító szereplőivel - teszi fel a kérdést a The New York Times.

Voltak csődök is

A korábbi évek történései pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt hoztak. Sok hedge fund 20-30%-os hozammal örvendeztette meg a nyugdíjpénztárakat, ugyanakkor nem szabad elfelejteni a Long-Term Capital Management 1998-as csődjét, a Bayou Group idei eltűnését (kb. 450 m USD tűnt el szinte nyomtalanul). Ezek több nyugdíjalap fizetőképességét érintették igen közvetlenül.

Egy diverzifikációs eszköz

A hedge fundok tehát jelentős kockázattal is bírhatnak, de egyben jó diverzifikációs eszközök is. Ennek oka, hogy teljesítményük nem feltétlenül korrelál a részvény- vagy kötvénypiacok hozamával. Míg pl. 2000-ben az S&P 500 9%-ot veszített értékéből, addig a hedge fundok átlagosan 5% hozamot értek el a Hedge Fund Research számításai szerint. Ilyen módon akár kockázatcsökkentő elemei is lehetnek egy portfóliónak, de megfelelő módon és óvatossággal kell őket használni.

Összegzés

Összességében tehát látható, hogy a magasabb hozamok iránti igény a nyugdíjalapok befektetési stratégiáját is nagyban átrendezte az elmúlt években. Jelenleg is több törekvés létezik arra, hogy a nyugdíjalapok vagyonuk nagyobb hányadát helyezzék fedezeti alapokba, ugyanakkor ennek egyik feltétele kellene hogy legyen a hedge fundok működésének nagyobb transzparenciája. Az elképzelések szerint azoknak a hedge fundoknak, melyek nyugdíjpénztári pénzeket is kezelnek, az értékpapírtörvényben meghatározott feltételeknél szigorúbb szabályoknak kellene megfelelni. A portfolio.hu tegnapi ingatlan konferenciáján alapkezelő társaságok vezetői részéről is elhangzott az igény, hogy a portfóliókat minél jobban diverzifikálják, melyekhez alternatív befektetési eszközöket keresnek. Eddig erre többnyire egy korlátozott ingatlan befektetésen keresztül nyílt lehetőség, de a jövő évre várt törvényi módosításokkal összhangban a szabadság tovább nőhet.