Aggasztó kutatási eredmények láttak napvilágot az Egyesült Királyságban: a szigetország lakosságának közel egynegyede (14 millió fő) stresszel napi szinten a pénzügyi nehézségek miatt. Sőt, a  folyamatos feszültség, ingerültség és túlterheltség egyharmaduknál egészségügyi károsodáshoz is vezet; egyötödüknél pedig hatással van párkapcsolat minőségére is. A számok egyáltalán nem festenek jól, ráadásul brit elemzők szerint a polgárok anyagi helyzete egyáltalán nem fog javulni 2018-ban, az ország gazdasági helyzetére a legtöbb megkérdezett csak a bizonytalan jelzőt tudta használni.

Ezért nem kell a szigetországig elmenni

A stressz Magyarországon is óriási gondokat okoz, olyannyira, hogy az alkohol és dohányzás mellett ez felel a legtöbb súlyos betegség kialakulásáért is. A nagyfokú stressz a pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és a szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom) megbetegedések egyik legfőbb rizikótényezőjévé vált az elmúlt években.

És, ha a brit felmérés alapvetéséből indulunk ki, ez nem is véletlen, hiszen a magyarok bőven az európai átlagbér alatt keresnek, és vásárlóerő-paritáson mérve sem rózsás a helyzet. Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy az OECD legfrissebb előrejelzései szerint 2018-ban, a vizsgált országok közül Magyarországon fog a legnagyobb mértékben (+ 4,9%) növekedni a reálbér.

Stresszkezelés

Ahogy az a kutatásokból és az összehasonlításból is látszik, a stressz rendkívül magas egészségügyi kockázatot rejt magában. Ezért rendkívül fontos, hogy az emberek megtanulják, miként lehetnek úrrá a kellementen szituációkon, élethelyzeteken.

- írja Dr. Purebl György a Mindennapi Pszichológiában, aki hozzáteszi azt is, hogy a hétköznapi stresszkezeléssel kapcsolatban a legfontosabb szempont módszerek tudatosítása, és ezek beiktatása a mindennapokba, ez azonban sokszor nem is olyan egyszerű (gondoljunk csak az egyik leghatékonyabb módszerre, a rendszeres testmozgásra), mert életmódváltozást kíván.

A másik hétköznapi problémamegoldó és stresszcsökkentő módszer a másoktól való segítségkérés, sajnos azonban ezt sem könnyű a hétköznapokba bevezetni, s ez részben a kulturális hatásoknak köszönhető. Bizonyos kultúrákban ugyanis segítséget kérni sokszor szégyen, a gyengeség jele - másutt viszont az első lépés a leghétköznapibb problémák megoldásában is.

- teszi hozzá a szakember.

Az oktatás fontosságára egyébként a Semmelweis Egyetem kutatási eredményei is rámutatnak. Azok szerint ugyanis a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkevesebb, míg a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők a legnagyobb stresszről.

A stresszkezelő háromszög tehát:

• Rendszeres testmozgás, életmódváltás, egészséges táplálkozás
• Másoktól való segítségkérés
• Rendszeres, feltöltődéssel járó aktív pihenés

A három fő stresszkezelő módszer mellett hasznos lehet a tudatos légzés, a relaxáció és mindenek előtt az, hogy képesek legyünk józanul mérlegelni a világ ránk nehezedő hatásait.