Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy vajon valóban megéri-e diplomát szerezni a mai munkaerőpiacon, vagy egy jól választott szakmával is elérhető a kiemelkedő fizetés.
Ma már majdnem minden második magyar használja arra az internetet, hogy valamilyen betegségre keressen rá rajta. Pedig az öndiagnózis sohasem jó megoldás, és semmilyen körülmények között nem váltja ki az orvosi vizsgálatot. Nem csak mi vagyunk azonban ennyire hipochonderek: a románokon és a bolgárokon kívül szinte mindenki a tünetei okát keresi a neten. Ők vajon miért nem félnek?
Vitathatatlan, hogy az internet előretörése mennyire megkönnyítette az életünket (és itt nem az Instagramra, a cuki állatos videókra, ingyen pornóra és kalóz tartalommegosztó oldalakra érdemes első körben gondolni). Van azonban az internetnek is egy sötét oldala, talán még sötétebb is, mint az imént felsoroltak együttvéve, és ami hipochonderek életet teszi tönkre napról-napra:
Kivel ne történt volna meg, hogy ráguglizott a magán észlelt tünetre, és a neten fellelt információ alapján azt feltételezte, hogy csak napjai vannak hátra. Természetesen a legtöbb esetben ez csak érzéki csalódás, hiszen a különböző egészségügyi portálok nagy része is szívesebben ír halálos betegségekről, mint közönséges, széles körben nem is ismert ártalmakról, ezért érezhetjük azt, hogy a valójában ártalmatlan tüneteink akár több halálos betegséget is jelezhetnek. A veszélyes betegségek az interneten erőteljesen túlreprezentáltak.
Persze ez nem is véletlen, hiszen Európa-szerte a felnőtt lakosság fele arra is használja az internetet, hogy különféle betegségekre keressen rá az Eurostat adatai szerint:
A legnagyobb hipochonderek a hollandok és a finnek, a legkevésbé a bolgárok és a románok aggódnak. Rettegésben élik még az életüket a dánok és a németek is, de a svédek és a britek sem mulasztják el az internetes öndiagnózist. Úgy tűnik, ennek is lehet némi köze a jövedelmi arányosságokhoz: ha már egyszer a gazdag országokban az elszegényedés nem okoz veszélyt, akkor már csak a ráktól meg a stroke-tól mentsem meg minket a sors (meg ugye az is egy szempont, hogy a gazdagabb társadalmakban az internetelérés is gyakoribb. Hogy keressen rá a Googleban egy román, ha nincs is számítógépe vagy okostelefonja?).
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,9%, a Magnet Banknál 7,03%, a Raiffeisen Banknál 7,22%, míg az UniCredit Banknál pedig 7,29% . Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A fenti ábrán Magyarország adatai láthatók. Szembetűnő, hogy a magyarok egyre nagyobb arányban keresnek rá valamilyen betegségre. Ezen ne lepődjünk meg, az elmúlt 13 évben egyre szélesebb körben terjedt el az internethasználat itthon - ez az oka a fenti jelenségnek, és nem az, hogy egyre inkább hipochonderek vagyunk.
Láthatatlan gyilkos lapul sok magyar hűtőjében: ez a baktérium ott is szaporodik, ahol más elpusztul
Bár a liszteriózis viszonylag ritka fertőzés, az Európai Unióban évente mégis a legsúlyosabb élelmiszer-eredetű betegségek közé tartozik.
-
Nincs több kérdés, a GVH Árfigyelő adatai is megerősítik: tényleg a Lidl kínálta az átlagosan legolcsóbb élelmiszerkosarat az év első két hónapjában
A GVH Árfigyelő adatai igazolják: a Lidl kínálta az átlagosan legolcsóbb élelmiszerkosarat az év első két hónapjában.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







