Mikor jár rendkívüli szabadság halál esetén, milyen hozzátartozó után kérhetjük ki?

Cikkünkben mindent elárulunk a rendkívüli szabadság kapcsán: mi a rendkívüli szabadság lényege, hogyan vehető ki a rendkívüli szabadság haláleset alkalmával? A rendkívüli szabadság meddig vehető ki, milyen esetekben jár rendkívüli szabadság halál esetén? Meddig vehető ki a rendkívüli szabadság temetésre, mennyi a rendkívüli szabadság időtartama?

Mikor jár rendkívüli szabadság egy dolgozónak?

Rendkívüli szabadság akkor jár valakinek, ha tőle független okokból a meglévő szabadságán felül kell elmennie szabadnapra (a munkavégzés alóli mentesülés szabályait a Munka Törvénykönyve 55. §-a szabályozza). A Munka Törvénykönyve nem rendelkezik külön arról, hogy pontosan mi a rendkívüli szabadság, általánosságban temetési szabadságot, hozzátartozó halála esetén kivehető szabadságot értenek rajta.

A rendkívüli szabadság témakörét szélesebben értelmezve ide tartozhat például a fizetés nélküli szabadság is, mikor egy dolgozó a fizetése megvonása mellett marad távol munkahelyétől, mások a szülési szabadság esetén az apa részére járó szabadnapokat is ide sorolják.

Milyen esetben jár rendkívüli szabadság?

A klasszikus értelemben vett rendkívüli szabadság akkor jár egy dolgozónak, ha egy hozzátartozója életét veszti, ekkor mentesül a munkavégzési kötelezettségek alól. A rendkívüli szabadság alatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A rendkívüli szabadság extra napokat jelent, nem a meglévő alap- és pótnapok terhére adják ki.

Ki után jár rendkívüli szabadság?

A rendkívüli szabadság temetésre a hozzátartozók halála esetén jár az alkalmazottnak. A hozzátartozók körébe a következő személyek tartoznak:

• egyenesági rokon (gyerek, szülő, nagyszülő);
• egyenes ági rokon házastársa;
• örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek;
• örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő;
• házastárs, élettárs;
• házastárs egyeneságbeli rokona, testvére;
• testvér házastársa.

Mennyi a rendkívüli szabadság időtartama?

A rendkívüli szabadság 2 nap távollétet jelent.

Meddig vehető ki a rendkívüli szabadság?

A munkaügyi szabályok szerint a rendkívüli szabadság a munkavállaló által meghatározott időpontban bármikor kivehető - pl. ha valamilyen okból kifolyólag a temetésre később kerül sor –, azonban a munkajogi alapelvek követése mellett a rendkívüli szabadság kivétele a temetés időtartamához kell, hogy igazodjék.

Rendkívüli szabadság kérelem minta: mit tartalmaz a kérelem?

A legtöbb munkahelyen elérhető egy rendkívüli szabadság kérelem minta, melynek benyújtásával hivatalosan kezdeményezhetjük a rendkívüli szabadság kiadását. Amennyiben ilyen nincs, érdemes tudnunk, hogy a rendkívüli szabadság kérelem tartalma a kérelmező nevére, az indoklására (hozzátartozó halála, temetése) és az aláírásra terjed ki, melyet gyakran meg kell erősíteni a vezető aláírásával is. Céges adminisztrációs rendszerekben külön opció is lehet a rendkívüli szabadság kivétele, azonban, ha élnünk kell ezzel az opcióval, mindenképpen tájékoztassuk erről a vezetőnket, kollégáinkat vagy a HR osztályt.