Mikor jár rendkívüli szabadság halál esetén, milyen hozzátartozó után kérhetjük ki?

Cikkünkben összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót a hozzátartozó halála esetére biztosított rendkívüli szabadság igénylés kapcsán: tudd meg, mi a rendkívüli szabadság lényege, hogyan vehető ki a rendkívüli szabadság haláleset alkalmával (pl. hogy néz ki a rendkívüli szabadság kérelem minta)? Amellett, hogy eláruljuk, hogyan vehető ki a rendkívüli szabadság temetésre, és hogy a rendkívüli szabadság meddig vehető ki, azt is megtudhatod, ki után jár rendkívüli szabadság. Nézzük, milyen esetekben jár rendkívüli szabadság halál esetén, és hogy meddig vehető ki a rendkívüli szabadság temetésre, mennyi a rendkívüli szabadság időtartama!

Mikor jár rendkívüli szabadság temetésre és más esetekre?

Rendkívüli szabadság akkor jár valakinek, ha tőle független okokból a meglévő szabadságán felül kell elmennie szabadnapra (a munkavégzés alóli mentesülés szabályait a Munka Törvénykönyve 55. §-a szabályozza). A Munka Törvénykönyve nem rendelkezik külön arról, hogy pontosan mi a rendkívüli szabadság jelentése, a kifejezés alatt általánosságban a temetési szabadságot, azaz a hozzátartozó halála esetén kivehető rendkívüli szabadságot értik.

A rendkívüli szabadság témakörét szélesebben értelmezve ide tartozhat például a fizetés nélküli szabadság is, mikor egy dolgozó a fizetése megvonása mellett marad távol munkahelyétől, mások a szülési szabadság esetén az apa részére járó szabadnapokat is ide sorolják.

A rendkívüli szabadság igénylése: milyen esetben jár rendkívüli szabadság?

A klasszikus értelemben vett rendkívüli szabadság temetésre akkor jár egy dolgozónak, ha egy hozzátartozója életét veszti, ekkor a dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettségek alól. A rendkívüli szabadság időtartama alatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A rendkívüli szabadság halál esetén extra napokat jelent, nem a meglévő alap- és pótnapok terhére adják ki.

Rendkívüli szabadság halál esetén: ki után jár rendkívüli szabadság?

A rendkívüli szabadság temetésre a hozzátartozók halála esetén jár az alkalmazottnak. Nézzük, milyen esetben jár rendkívüli szabadság, azaz kik tartoznak a hozzátartozók körébe ebben az esetben! A rendkívüli szabadság esetében a hozzátartozók körébe a következő személyek sorolandók:

• egyenesági rokon (gyerek, szülő, nagyszülő);
• egyenes ági rokon házastársa;
• örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek;
• örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő;
• házastárs, élettárs;
• házastárs egyeneságbeli rokona, testvére;
• testvér házastársa.
• A rendkívüli szabadság ideje: mennyi a rendkívüli szabadság időtartama?
• A rendkívüli szabadság halál esetén +2 nap távollétet jelent.

Meddig vehető ki a rendkívüli szabadság?

A munkaügyi szabályok szerint a rendkívüli szabadság a munkavállaló által meghatározott időpontban bármikor kivehető - pl. ha valamilyen okból kifolyólag a temetésre később kerül sor –, azonban a munkajogi alapelvek követése mellett a rendkívüli szabadság kivétele a temetés időtartamához kell, hogy igazodjék.

Rendkívüli szabadság kérelem minta: hogyan zajlik a rendkívüli szabadság igénylés?

A legtöbb munkahelyen elérhető egy rendkívüli szabadság kérelem minta, melynek benyújtásával hivatalosan kezdeményezhetjük a rendkívüli szabadság temetésre történő kiadását. Amennyiben ilyen nincs, érdemes tudnunk, hogy a rendkívüli szabadság kérelem tartalma a kérelmező nevére, az indoklására (hozzátartozó halála, temetése) és az aláírásra terjed ki, melyet gyakran meg kell erősíteni a vezető aláírásával is. Céges adminisztrációs rendszerekben külön opció is lehet a rendkívüli szabadság haláleset okán való kivétele, azonban, ha élnünk kell ezzel az opcióval, mindenképpen tájékoztassuk erről a vezetőnket, a kollégáinkat vagy a HR osztályt.