Így tudsz magasabb fizetést kicsikarni a főnöködből: próbáld ki, 9 másodperc az egész

Bár kultúrától is függ, hogy hogyan reagálunk egy állásinterjún a pár másodperces csendre, kutatások azt mutatják, hogy bizony egy apró csendszünet bevezetésével teljesen megfordíthatjuk azt, ahogy a fizetésről elindult az alkudozás. A válaszunk előtti jól időzített rövid csenddel sokkal gyümölcsözőbb beszélgetést kezdhetünk, mintha folyamatosan beszélnénk.

Megszoktuk, hogy ha egy állásinterjún kérdeznek tőlünk valamit, szinte azonnal válaszolunk, viszont ez nagy hiba lehet. A Journal of Applied Psychology folyóiratban megjelent kutatás szerint ugyanis egy rövid hallgatással a válaszunk előtt jobban tudunk hatni az egyezkedés kimenetelére. A Huffpost magazin is írt a kutatásról, amelyben Jared Curhan, A Massachusetts Institute of Technology kutatója azt vizsgálta, milyen hatást gyakorol a csend az állásinterjúk kimenetelére. A kutatók arra jutottak, hogy

egy 3-9 másodperces csend a válaszunk előtt segíthet abban, hogy beszélgetőpartnerünk is más szemszögből láthassa fizetésigényünket, így a beszélgetés új irányt vehet, új lehetőségeket felismerve. Ráadásul a csenddel mi is jobban átgondoljuk a válaszainkat.

A hallgatás aranyat ér

A kutatás során a résztvevőket véletlenszerűen jelölték ki álláskeresőnek és toborzónak, majd szituációs feladaton keresztül vizsgálták a csend hatását az alkudozás kimenetelére. Amikor a kompenzációról kezdtek tárgyalni, a résztvevőknek 3-9 másodperces csendet kellett tartaniuk, mielőtt válaszoltak volna a kérdésekre. A kutatók úgy látták, hogy a csendet követően sokkal jobb megoldásokat, áttöréseket értek el az alkudozásban, ráadásul mindkét fél számára gyümölcsöző volt maga az interjú. Curhan rámutatott, hogy a csend arra készteti az embereket, hogy elgondolkodjanak azon, hogyan lehetne valóban átlépni a felmerült problémát. Nagyon fontos azonban, hogy mekkora ez a hallgatás, hiszen a szünetnek elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy hatásos legyen, de nem szabad, hogy már kényelmetlenné tegye magát a helyzetet.

Sokszor gondoljuk úgy, hogy az igazán jó alkuvók olyan emberek, akik minden helyzetben tudják mit kell mondani. Azonban gyakran sokkal jobb, ha inkább később térünk vissza a válaszhoz, és átgondoljuk a mondanivalónkat

- tette hozzá Jared Curhan, kutató.

Az, hogy mekkora legyen ez a csendszünet, és kínosnak érezzük - e kultúra specifikus. Míg egy holland tanulmányban már 4 másodpercnyi csend is elégnek bizonyult ahhoz, hogy kényelmetlen legyen, és negatív érzéseket váltson ki, addig az amerikai és japán bankvezetők közötti beszélgetési csendet elemző tanulmány alapján a japán üzleti vezetők átlagosan 5 másodperces szünetet tartanak, míg az amerikaiak kevesebb,mint három másodpercet. A hallgatás egyébként különösen hasznos a vezetők számára, hiszen stresszesebb tárgyalások során a reflektív csend sokat segíthet a megoldásokban, ötletelésekben. Curhan arra is rávilágított kutatása során, hogy fontos a jelölt és toborzó közötti státusz különbségeket is figyelembe venni. A jelöltek ugyanis kevésbé érezték kényelmesnek a reflektív csendet, míg a toborzóknak ez valóban sokat segített, ennek oka lehet az, hogy a fiatal munkakeresők félnek attól, hogy  ha nem adnak gyors, és közvetlen válaszokat, azzal esetleg rossz benyomást tesznek a toborzóra.

Sokan nyomást érzünk állásinterjún, hogy azonnal válaszoljunk minden feltett kérdésre, főleg ha a fizetésünkről van szó, azonban pont az segít az alkudozásban, ha lassan haladunk, szünetet tartunk és átgondoljuk a válaszainkat, így ugyanis sokkal jobb válaszokat is kaphatunk.

Ha úgy érzi, hogy egy állásinterjún sarokba szorították, és túlterhelik önt a kérdésekkel, tartson három- kilenc másodperces szünetet, vegyen mély levegőt és szedje össze a gondolatait arról, hogy milyen előnyök és összegek azok, amelyekkel hajlandó kompromisszumot kötni, és mi az, ami nem. Ez egy jó trükk arra, hogy ismét elinduljon az alkudozás.

- tette hozzá a kutató.

Mennyi a fizetési igényünk?

Lapunk korábban már írt azokról a trükkökről, amelyekkel mi is több fizetést érhetünk el. Bár egy állásinterjún mindig nehéz meghatározni, hogy mennyi fizetést szeretnénk, vannak olyan mankók, amelyek segíthetnek a jó döntésben, és a jó válaszokban. Az első, és legfontosabb, hogy addig ne alkudozzunk, amíg nem biztos, hogy minket akarnak a pozícióra. Ráadásul azt sem vagyunk kötelesek elárulni, hogy a jelenlegi pozíciónkban mennyit keresünk, ugyanis ez könnyen beskatulyázhat minket.

Korábban arra is felhívtuk a figyelmet, hogy nagyon sok magyar dolgozó kezdi egy általános hibával a bértárgyalást, nem is sejtve, hogy mekkora hibát vétenek. Mivel közelednek az év végi céges értékelések, bértárgyalások, sokan az elszálló infláció miatt kérnek emelést, holott sokkal célravezetőbb, ha a saját értékeink miatt kérjük azt, és nem egy általános indokot hozunk fel, ugyanis ezt főnökünk könnyen elutasíthatja azzal, hogy az infláció a céget is érinti.