Özönlenek Magyarországra a hollywoodi filmesek: alig bírják a stúdiók, kevés a szakember

Pénzcentrum: Rendkívüli mértékben felpörgött a magyarországi filmgyártás – ennek mi az oka, mi áll a háttérben?

Salamon András: Az alapvető ok a keresleti oldalon jelentkező, a globális filmszektort átalakító streamingláz, vagy ahogy ma az iparági szlengben egyre többször előfordul: streaming háború. Az igények gyakorlatilag végtelenek, a hazai stúdiók és műtermek teljes kihasználtsággal működnek, a kapacitások évekre le vannak kötve. Ennek egyre nehezebben tud megfelelni a magyar filmipar, pedig új kereslet is volna.

Magyarország több okból is közkedvelt célpontja a külföldi produkcióknak: Kelet-Közép-Európában minden más országot megelőzve vezetett be rendkívül kedvező adózási feltételeket a filmgyártásban. A megszerezhető állami támogatás mértéke elérheti a magyarországi gyártási költség egyharmadát, konkrétan minden elköltött és számlával igazolt forint után 30 százalék a tax rebate.

Ezen kívül az országnak jól képzett, minőségi munkára képes filmes szakemberállománya van, főként az elmúlt évek szervizprodukcióinak következtében. Fontos tényező, hogy az itthoni bérszint kedvező, a túlórázás is megoldható és nem ró vállalhatatlan anyagi terhet a produkcióra. A rendelkezésre álló filmes infrastruktúra, úgy mint kamera, világítás, kameramozgatás, díszletépítészet, jó minőségű, a hollywoodi sztenderdekkel azonosak, jók a helyszínek. Ugyanakkor a kiemelkedő turisztikai adottságok mellé erős a vendéglátóipar, ami kényelmessé teszi az itteni forgatást, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a forint nem igazán erős.

A térségre jellemző erős versenyhelyzet ellenére Budapest változatlanul őrzi a vonzerejét, ennek köszönhetően megelőzte Prágát, Bukarestet, Szófiát, Varsót. Európában ma London után a második legkedveltebb filmes desztináció Budapest.

Milyen szakemberekből van a legnagyobb hiány?

Azokból, akik a filmek elkészítéséhez szükséges rengeteg szakmunkát elvégzik: világosítókból, produkciós asszisztensekből, segédoperatőrökből, gripesekből (kameramozgatókból), díszletépítészekből. Ez azonban olyan méreteket ölt, hogy egyre gyakoribb, hogy egy-egy projekthez a környező országokból is toborozni kell szakembereket.

Mit érdemes tanulnia ma egy olyan fiatalnak, akit érdekel a filmgyártás?

Az a szerencsés vagy szerencsétlen helyzet áll fenn, hogy lassan a filmezés minden területén feltűnnek hiányszakmák. Tehát

gyakorlatilag bármibe érdemes belevágni, hiszen a végzett szakemberekre óriási az igény.

Akit mélyebben, átfogóbban is érdekel a filmgyártás, annak a Magyarországon hiánypótlónak számító, a Lumière-ben bevezetett, úgynevezett integrált szakképzésben érdemes résztvennie. Ennek a lényege, hogy az iskola kapcsolatrendszerének köszönhetően minden félévben azokat a szakokat indítják el, amelyekből akkut hiány tapasztalható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a diák beiratkozik, elvégzi a képzést és a végén már valamelyik nemzetközi produkcióban találja magát – persze amennyiben kiválóak az eredményei. És ami még szintén megkerülhetetlen: az angol nyelv kellő szintű ismerete.

Nagyjából hány képzőintézmény van ma Magyarországon, ahol ezeket a szakembereket képzik, és hogy érdemes választani közülük?

Öt-tíz olyan releváns képzési hely van Magyarországon, amelyek filmes érdeklődésű diákokat oktatnak. Ebben a műfajban a könnyen konvertálható tudás a legértékesebb. Érdemes olyan képzőhelyet választani, ahol a tematika és a szakembergárda garantálja azt, hogy azt kapjuk, amire a filmiparban tényleg szükség van.

Kiket várnak, milyen jellegű előzetes tudás, ismeret, kompetencia szükséges?

Mindenkit, aki szeretne közelebb kerülni a mozgóképek varázslatos világához. A filmekhez művészekre és szakmunkásokra egyformán szükség van, ráadásul a művészi ambíciókkal rendelkezőknek se árt, ha a filmgyártási workflow egészéről és részleteiről is van egy alaptudásuk. A szakmák jó része fiatalon, pályakezdőként is megcélozható, de például a produceri tanulmányokhoz nem ártanak sem az előtanulmányok, sem pedig a munka világában szerzett tapasztalat. És természetesen olyanokat is várunk, akik már nem húszévesek, de lelkesek, és felmerült bennük a pályamódosítás gondolata.

Mekkora összegű tandíjjal kell számolni?

Ez intézményről intézményre változó. Egy kellőképpen megalapozott, a filmes piacon használható és minőségi szakmai tudás Magyarországon

már néhány százezer forintért elérhető.

A magas színvonalú képzéshez persze nem csupán a jelentős szakmai kredittel rendelkező tanárok kellenek: nélkülözhetetlen, hogy az iskolának olyan szakmai partnerei legyenek, amelyek a tényleg Hollywoodban használatos technikát tudják biztosítani a gyakorlati órákhoz. Ez utóbbi természetesen meghatározza a képzés árszínvonalát is, de enélkül a konvertálható tudás átadása elképzelhetetlen.

Milyen későbbi kereseti lehetőségekre lehet számítani?

Erre azért nehéz válaszolni, mert akinek megfelelő a képzettsége, a szorgalma és a hozzáállása, az nem csupán Magyarországban gondolkodhat. Egyre többször hallunk olyan történeteket, amikor egy magyarországi szervizprodukcióban foglalkoztatott focuspullernek, mikrofonosnak vagy scripternek a távozó stáb felajánlja a folytatást, akár a tengerentúlon. Magyarán az ambiciózus és tehetséges emberek nemzetközi karrierben is gondolkodhatnak, ami megsokszorozhatja a keresetüket. Így lesz kerek a kép, hiszen a tandíj néhány hónap alatt megkereshető a „terepen”, azután pedig a hazai bérekhez képest kiemelkedő jövedelemre lehet szert tenni.

(Címlapkép: Wéber Mónika)