Milliókat keres a magyar herceg, anyja mégis közmunkán van

Közmunkára fogták a mulatós herceg édesanyját. Barna Barnabás felháborodva mesélte a Borsnak, hogy anyját a földekre vezényelte a helyi polgármester, pedig az egyáltalán nem hozzá illő munka, túlságosan megterhelő az asszony számára. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy rosszul lett munkavégzés közben.

- mondta a lapnak Barna Barnabás.

Kérdés, miért van szüksége az énekes édesanyjának arra, hogy részt vegyen a közmunka programban, hiszen a fiának igen jól megy, nyári turnéján egymilliót osztott szét a rajongói között.

Barna Barnabás édesanyja Tiszatarjánban vett részt a közmunkán, ezért a lap felkereste a település polgármesterét, aki cáfolta a mulatós herceg állításait:

- magyarázta a polgármester-asszony.

Akinek egyébként nem lenne világos, hogyan lehet valaki herceg ma Magyarországon, itt egy magyarázó videó:

Mire jó a közmunka?

A közmunka a legtöbb esetben a nem a munkaerőpiacra csatornázza vissza a programban résztvevőket, hanem közmunkába, vagy a regisztrált munkanélküliségbe legalábbis ezt mutatják az adatok, amiket Cseres-Gergely Zsombor és Molnár György elemez a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának friss kötetében. A kutatók azt találták, hogy fél évvel azután, hogy véget ért a közfoglalkoztatási periódus, amiben részt vettek. Így annak az 517 730 embernek, aki 2011-12-ben részt vett közmunkaprogramban, 180 nappal később

• majdnem a fele ismét regisztrált munkanélküli volt,
• 34 százaléka ismét a közfoglalkoztatásban találta magát
• és csak 13,3 százalék dolgozott a nyílt munkaerőpiacon,
• miközben 6,7 százalékról nem lehet tudni, mi van vele.

Az adatok azt mutatják, hogy az esély arra, hogy valaki rendes piaci állást találjon magának, annál kisebb, minél több időt tölt az ember a közfoglalkoztatásban és a munkaügyi rendszerben úgy általában.

Egyre többen dolgozunk

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015. június-augusztus időszakban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 3,2 százalékkal magasabb, 4 millió 251 ezer fő volt. Az összességében 134 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac közel 60 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 61 ezer fővel bővült, miközben külföldi telephelyen 13 ezer fővel dolgoztak többen.

Bár a foglalkoztatottság nőtt, és a munkanélküliség csökkent: a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 39 ezer fővel, 304 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal, 6,7 százalékra csökkent, azért nem felhőtlen az öröm. A munkanélküliség átlagos időtartama ugyanis 18,7 hónapról 19,2 hónapra nőtt; a munkanélküliek 48,5 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.