28 °C Budapest

Reszkessetek, végtörlesztők! Illetékkel és bírsággal fenyeget a NAV

Pénzcentrum
2013. április 26. 12:18

Visszamenőlegesen kiszabható illetékfizetési kötelezettséggel riogatja az adóhatóság és - közvetve - az RSM-DTM tanácsadó cég a magánszemélyeket, akik például rokonoktól, esetleg barátoktól banki átutalással kaptak ajándékba pénzt egyebek között ahhoz, hogy végtörleszteni tudják devizahiteleiket, és nem jelentették be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) az ajándékszerzést. Más szakértők ugyanakkor állítják: a januártól megváltozott illetékszabályok nem jogosítják fel az adóhatóságot arra, hogy a korábban illetékmentes vagyonszerzést az idei évtől bevezetett közteherrel sújtsa. Az viszont tény, hogy mulasztottak azok, akik nem közölték az adóhatósággal, ha egy összegben 150 ezer forintnál többet kaptak ajándékba. Emiatt akár 200 ezer forint bírsággal sújthatók.

Az illetéktörvény szerint 1991-től egészen 2013. január 1-jéig nem kellett illetéket fizetni a banki átutalással - beleértve a takarékbetétet is - ajándékba kapott pénzösszeg után, függetlenül attól, hogy az ajándékozó és a megajándékozott milyen függőségi (rokon, egyenesági rokon, barát, ismerős) voltak egymással. Ha valaki készpénzt kapott, abban az esetben viszont csak az egyenesági rokonok esetében nem volt illetékfizetési kötelezettség, a házastársaktól, mostoha- és nevelt gyermekektől, tesvérektől, illetve más magánszemélyektől kapott pénzösszeg után meg kellett fizetni az illetéket.

Január elsejétől viszont megváltoztak a szabályok: már csak az egyenesági rokonok (gyermek, szülő, nagyszülő, dédszülő) közötti ajándékozás esetén illetékmentes a bankszámlán tartott pénz, takarékbetét átutalása. Egyéb esetekben 18 százalékos illetéket kell fizetni, ha a megajándékozottnak átutalt összeg meghaladja a 150 ezer forintot.

Fajcsák Gábor, az RSM-DTM tanácsadó cég adómenedzsere a napokban megjelent blogbejegyzésében hol a saját, hol a NAV jogszabály-értelmezésére hivatkozva azt állítja, hogy 2013. január 1-jét megelőzően banki átutalással ajándékozott pénzösszegre is kiszabhatja az új szabályok szerinti illetékkötelezettséget az adóhatóság, ha azt nem egyenesági rokonoktól (hanem például testvértől, házastárstól, nagynénitől) kaptuk, meghaladta az összege a 150 ezer forintot, és nem jelentettük be az adóhatóságnak. (Mint arra a Pénzcentrum.hu a végtörlesztés idején írt több cikkében is felhívta a figyelmet, a 150 ezer forintnál nagyobb összeget be kellett volna jelenteni a megajándékozottnak attól függetlenül, hogy kellett-e utána illetéket fizetni vagy sem.)

Az illetéktörvény hatályba léptető és átmeneti rendelkezései között bújik meg a 99/F paragrafus (1) bekezdése, amely szerint az illetéktörvény több megváltozott szabályát - köztük a banki átutalással ajándékba adott pénzösszeg illetékmentességének eltörlésére vonatkozó rendelkezést - a "2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni'.

Fajcsák Gábor szerint ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy a 2013. január 1-jét megelőzően létrejött ügyletekre is az új szabályokat kell alkalmazni, amennyiben azokat korábban még nem jelentették be az adóhatóságnak. Bejegyzéséből az is kiderül, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is erre hivatkozik, ráadásul egy konkrét ügyben már meghozott fizetési meghagyásban. Az adóhatóság álláspontja szerint is azt jelenti az említett rendelkezés, hogy január 1-jétől visszamenőleg illetékkötelessé váltak az elévülési időn belül illetékmentesen ajándékozott pénzek, amennyiben az ajándékozást nem jelentették be az adóhatóságnak.

Angyal József okleveles adószakértő szerint viszont az adómenedzser és az adóhatóság jogértelmezése összekeveri az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének időpontját az adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott elévülési időponttal.

Főszabályként az adó megállapításához való jog elévülését a bevallás (bejelentés) időpontjához kötik. Vegyük például, hogy 2013. május 20-ig kell benyújtani a 2012-es szja-bevallást. Az adó megállapítása során a 2012-es adószabályokat kell alkalmazni, de az elévülést a 2013. évhez képest kell számolni. Így a 2012-es szja-kötelezettség 2018. december 31-én évül el.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Az illetékre viszont speciális szabályok vonatkoznak, mert a bejelentés elmulasztása lehetőséget adna az illetékfizetési kötelezettség elkerülésére. Ezért, ha az adóhatóság évekkel később szerez tudomást az illetékfizetési kötelezettségről, akkor ettől az időponttól indul az elévülési idő. Az illeték mértékének meghatározása során viszont az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a meghatározó. Az illetékfizetési kötelezettség banki átutalással történő ajándékozáskor akkor keletkezett, amikor a pénzösszeg megérkezett a megajándékozott bankszámlájára, vagyis az akkori szabályok a mérvadóak.

Ennek következtében téves az a jogértelmezés, hogy visszamenőlegesen illetékfizetési kötelezettséget lehessen megállapítani korábban illetékmentes ügyletre és fordítva. A bejelentés (adóhatóság tudomására jutás) időpontja csak az elévülés időpontját határozza meg, ám nincs kihatással az illeték összegére - szögezi le Angyal József okleveles adószakértő.

Véleménye szerint az adóhatóságnak ahhoz van joga, hogy mulasztási bírságot szabjon ki, ha a magánszemélyek elmulasztották bejelenteni az ajándékszerzést. A törvény szerint ez akár 200 ezer forint is lehet. Ezt megteheti azokban az esetekben is, amikor egyenesági rokonok adtak ajándékba egymásnak pénzt, mivel azt is be kellett volna jelenteni. Visszamenőlegesen azonban nem szabhat ki 18 százalékos illetékkötelezettséget a bankon keresztül átutalt, ajándékba adott pénzösszegekre. Angyal József leszögezi: ha valakit mindezek ellenére visszamenőlegesen kíván illetékkel sújtani az adóhatóság, haladéktalanul kérjen segítséget adótanácsadótól vagy okleveles adószakértőtől.

Angyal József véleményét osztja Vilmányi Ágnes ügyvéd is. Az RTL Klub Minden reggel című műsorában leszögezte: az illetéktörvény teljesen kogensen (egyértelműen) fogalmaz ebben a kérdésben. Csak a 2013. január 1. utáni vagyonszerzésekre lehet vonatkoztatni azt a szabályt, hogy a takarékbetét, illetve a bankon keresztül átutalt pénz ajándékozását is 18 százalékos illeték terheli. Véleménye szerint is onnan jöhet ez a félreértés, hogy az adóhatóság az elévülési időn belül folytathat vizsgálatokat, így visszamenőlegesen is ellenőrizheti, hogy ki, kitől kapott ajándékot.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
perfekt  |  2021.07.26 14:27
A számviteli törvény ez évi változásában módosították a számviteli szolgáltatásokra vonatkozó paragr...
hrdoktor  |  2021.07.26 08:31
Nem minden esetben lehet a szervezet jelzőrendszereire hagyatkozni: tudatos kontroll alatt kell tart...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
hrbonbon  |  2021.07.15 11:46
Elmúlt héten zajlott az AIMS International EMEA régiójának online konferenciája. Az AIMS független H...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 28. szerda
Szabolcs
30. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?